A sokak által csak kardfogú tigrisekként ismert kardfogú macskaformák minden idők leghíresebb ragadozói közé tartoznak. A Koppenhágai Egyetem kutatói a közelmúltban elsőként tudták feltérképezni egy, a csoporthoz tartozó faj teljes nukleáris genomját – számol be a Phys.org. Bár a fosszíliák alapján is lehet következtetni az állat tulajdonságaira, a gének elemzése még közelebb vihet a ragadozó megértéséhez.
A csapat a Homotherium latidens Dawson Citynél előkerült kövületét vetették átfogó vizsgálat alá – a kanadai Yukon tartományban fekvő város pleisztocén kori lerakódásában fedezték fel a leleteket. A maradványok több mint 47500 évesek, mivel nem lehetett normál szénizotópos analízissel datálni őket.
A szakértők eredményeiket mai macskafélék genetikai adataival is összehasonlították. Úgy tűnik, a Homotherium latidensre nagyobb genetikai változatosság volt jellemző, mint modern rokonaira. Michael Westbury, a csapat tagja szerint ez arra utal, hogy a fajnak rengedek példánya létezett. Bár a kardfogú macskaformák a macskafélék közé tartoztak, valójában nagyon messze álltak mai rokonaiktól, nagyjából 22 millió évnyi evolúció választja el a két csoportot.
A friss eredmények sokat elárulnak arról, hogy mely gének voltak fontosak a faj számára.
A gének azt mutatják, hogy a ragadozó lenyűgöző nappali látással rendelkezett, csontjai erősek voltak, szív- és érrendszere, illetve légzése pedig nagyban segítette a futást. A szakértők arra gyanakodnak, hogy a macskaféle nappal vadászott, és képes volt addig üldözni a prédát, amíg az el nem fáradt.
