A Semmelweis Egyetem csapatának a Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkatársaival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálnia – számol be az egyetem oldala.
Az is kiderült, hogy a vírus könnyedén összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetében pedig a fizikai behatás sem tesz kárt.
Bár a szakértők felfedezése óta tanulmányozzák az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), még mindig sok a kérdőjel a kórokozóval kapcsolatban. A dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja által vezetett munkacsoport a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának kutatóival együtt vizsgálta a koronavírus szerkezetét. Különleges technikával, atomi erőmikroszkóppal tapogatták le a SARS-COV-2 részecskék felületét. Dr. Kellermayer Miklós szerint a vírus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai biztosíthatják a környezeti körülmények széles köréhez való alkalmazkodás, ami szokatlanul nagy fertőzőképességében is közrejátszhat.
A Semmelweis Egyetem szakértőinek vizsgálata azért is számít egyedülállónak, mert a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült. Dr. Kellermayer Miklós és munkacsoportja azonban aktív és fertőzőképes koronavírust vizsgált – erre a mérésre kidolgozott protokoll mellett az atomi erőmikroszkóp (AFM) adott lehetőséget. A Semmelweis Egyetem műszerét atomok, molekulák és sejtek topográfiai szerkezetének és nanomechanikai tulajdonságainak vizsgálatára használják.
A magyar kutatócsoport a nagyjából 80 nanométer széles SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant.
Mindez azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenálóbb vírus.
A csapat az organizmus szerkezetének egyéb tulajdonságait is tanulmányozta. A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat. Ebben a tüskék rugalmassága is segítheti a kórokozót. A korábbi vizsgálatok eredményei eltértek abban, hogy hány ilyen koronaszerű tüske borítja a vírus külsejét: a Cambridge-i Egyetem tanulmánya alapján például körülbelül 24, míg a Max Planck Intézet becslése szerint 40. A magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett, dr. Kellermayer Miklós szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága a véltnél nagyobb lehet.
A magyar kutatók a tüskéket alkotó fehérjéket is elemezték: a koronaszerű alkotóelemek a tű fizikai behatására olyan magas frekvenciával lendültek ki, hogy a másodpercenkénti 300 felvétel készítésére is képes atomi erőmikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk. A kutatók szerint ez a nagy sebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal. Szintén vizsgálták a SARS-CoV-2 hőellenállását: eredményeik alapján a vírus egyedülálló módon alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius fokos hőnek van kitéve: mindössze néhány tüskéjét veszíti el, de a szerkezete sértetlen maradt. Ez magyarázatot adhat arra, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban, vagy a nyári időjárás ellenére is.
