Egy új tanulmány segíthet jobban megérteni az egyik legtitokzatosabb geológiai folyamatot, a bolygó legmélyebb földrendéseinek kialakulását – írja a Phys.org. A mély fészkű rengések 300 kilométer alatt alakulnak ki, és bár általában nem okoznak kárt, hatásukat nagy területen lehet érezni. A hasonló földmozgások tanulmányozása a lemeztektonika és a bolygó belső struktúrájának felmérésben is segíthet.
Mivel az ilyen földrengések magas nyomáson és hőmérsékleten jönnek létre, azt feltételezik, hogy más folyamatok alakítják ki őket, mint a többi rezgést. Ennek igazolása azonban nem könnyű feladat, hiszen rendkívül nehéz a vizsgálatuk.
Nem láthatjuk közvetlenül, hogy mi történik ott, ahol a mély fészkű földrengések kialakulnak
– mondta Magali Billen, a Davisi Kaliforniai Egyetem munkatársa. A szakértő és kollégái szubdukciós zónákat szimuláltak, hogy jobban megértsék a lemeztektonikát irányító folyamatokat. A csapat legújabb munkája a mély fészkű rengések eloszlását segít megérteni: az adatok alapján az ilyen események többsége a legnagyobb terhelésű régiókban alakul ki, ott ahol, a süllyedő lemezek meghajlanak.
Annak felismerése, hogy ez a deformáció kulcsszerepet játszik a mély fészkű földrengésekben, hozzájárulhat a pontos kiváltó okok azonosításához, illetve a szubdukció alaposabb megértéséhez is. Billen szerint fő felfedezésük az, hogy a zónáknál kialakuló deformáció nem egységes a világ minden régiójában.
A szakértők eredetileg a mélytengeri árkok lassú előre-hátra mozgását akarták elemezni, a lemezek elváltozásai ugyanakkor éppen megegyeztek a mély fészkű rengések eloszlásával. Bár a vizsgálattal a rezgések okait nem sikerült felfedni, az biztos, hogy a folyamatnak a lemezek deformálódásához van köze.
