Corinne Le Quéré, a Tyndall Klímaváltozás-kutató Intézet munkatársa és kollégái legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a COVID-19-járványhoz köthető intézkedések miként hatottak a szén-dioxid-kibocsátásra. A szakértők egy új módszer révén mérték fel, hogy 2020 januárja és áprilisa között mennyivel csökkent az emisszió az elemzett 69 országban. A kutatók emellett arra is becslést adtak, hogy az év végéig hogyan alakulhat a kibocsátás.
A csapat az egyes országok intézkedései mellett a közlekedésre, az elektromosság-használatra és az ipari termelésre fókuszált. A szakértők arra jutottak, hogy a korlátozások hatására az érintett országokban jelentősen csökkent az aktivitás. A jelenség leginkább a légi közlekedést érinti, igaz, az otthonok használata némiképp növekedett. Az intézkedések a szén-dioxid-kibocsátásra is látványosan hatottak: április 7-én, a korlátozások csúcsán a 2019-es adatokhoz képest 17 százalékkal csökkent az emisszió. A kibocsátás leginkább a felszíni közlekedés visszaesése miatt zuhant. Az emisszió szintje utoljára 2006-ban volt hasonló.
A járvány előtti aktivitás visszaállásának időpontjától függően az emisszió az év végéig összességében 4-7 százalékkal eshet vissza. A szakértők ennek ellenére úgy vélik, hogy a kibocsátás alakulásának nem lesz jelentős hatása a klímaváltozásra, hiszen már rengeteg szén-dioxid került a légkörbe. Ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímaegyezmény fő célkitűzését, a felmelegedés 1,5 Celsius-fok környékén tartását, éveken át 4-7 százalékos csökkenésre lenne szükség. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a 2008-2009-es válsághoz hasonlóan a mostani is csak átmeneti visszaesést fog eredményezni.
A tanulmányban a szakértők országokra lebontva is bemutatták, hogy mekkora volt a maximum csökkenés az emisszió terén. Eszerint átlagosan nagyjából 26 százalékos volt a visszaesés, Magyarországon pedig 27,1 százalék.
