Tudomány

Az esőzésekre is hatottak a nukleáris fegyvertesztek

Egy friss tanulmány alapján a hidegháborús nukleáris fegyvertesztek legalább három éven át befolyásolták az időjárást a bolygó távoli pontjain – írja az IFLScience. Az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió a világ különböző régióiban hajtott végre kísérleteket. Sok robbantási helyszínen még napjainkban is felfedezhetőek a detonációk nyomai, a Marshall-szigetek egyes pontjain például máig magas a sugárzás.

A csernobili szennyezés semmi ehhez képest
A Marshall-szigetek máig hordozzák a hidegháborús fegyvertesztek nyomait.

A fegyvertesztek ugyanakkor sok esetben nem csak lokális hatásokat váltottak ki. 1962 és 1964 között a radioaktív részecskék hatalmas távokat tett meg a légkörben, ionizálták az atmoszférát, és olyan töltést hoztak létre, amely befolyásolta a csapadékhullást. A Readingi Egyetem csapata ezt a folyamatot mérte fel két.

A kutatók két, az érintett periódusban működő egyesült királyságbeli meteorológiai állomás adatait, illetve a tesztrobbantásokra és a radioaktivitásra vonatkozó információkat használták fel.

Az eredmények alapján a felhők láthatóan vastagabbak voltak, és 24 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki csapadék a magasabb sugárzású napokon.

Az elektromos töltés képes befolyásolni a felhőkben lévő parányi cseppek ütközését és összekapcsolódását, igaz, a csapadék kialakulását számos egyéb faktor is befolyásolja. Úgy tűnik, közvetett módon a nukleáris robbantások is hatnak a felhők működésére.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.