Új részleteket derítettek ki az avarokról az ELTE Régészettudományi Intézetének és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratóriumának kutatói. A vizsgálat alapján az avarok inkább családjukkal együtt, és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg pedig rokonsági alapon szerveződhetett.
Az Avar Kaganátus népességében régészetileg elkülöníthető a Duna-Tisza közén egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. A szakértők ezen csoport eredetét és családi kapcsolatait vizsgálták archaeogenetikai módszerrel. A kutatók összesen 26 avar kori egyén genetikáját térképezték fel, az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az érintett csoport apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű.
A mintákon megfigyelt kelet-ázsiai Y-haplocsoportok, a mai északkelet-szibériai és a burját népességre jellemzőek. Az, hogy a vizsgált populációban mind az anyai (mitkondriális DNS), mind az apai (Y-kromoszóma) vonalak többsége ázsiai haplocsoportokba tartozik, azt sugallja, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem katonai alakulatként vándoroltak. Az ázsiai vonalak az avar honfoglalást (568) követő 3-5 generáció után is dominánsak maradtak.
A vizsgálat eredményei új információkkal szolgálnak az avar társadalom szerveződéséről, illetve eredetéről. A kutatók a németországi Max Planck Institute for the Science of Human Historyval együttműködve további analízist terveznek.
