A 9. században a dél-svédországi Vattern-tónál egy különleges követ állítottak fel. A sziklán öt sorban összesen 700 rúna található, ez a leghosszabb ismert rúnafelirat. A szöveg hiányossága, illetve az eltérő írásmódok miatt ugyanakkor nem tudni, hogy a felirat pontosan miről is szól.
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a Rök-rúnakövet egy fiát elvesztő apa készíttette. Egy új kutatás szerint ugyanakkor a feliratnak a gyász mellett egyéb üzenete is van – számol be a ScienceAlert.
A szövegben többek közt Theuderik neve is olvasható, a szakértők úgy vélik, hogy ez Nagy Theuderik 5-6. századi osztrogót királyra utal. Az uralkodó halála után nagyjából tíz évvel, 536-ban egy vulkánkitörés miatt Skandinávia klímája átmenetileg megváltozott. A régióban az átlaghőmérséklet jelentősen zuhant, a populáció pedig ennek hatására 50 százalékkal csökkent.
A Rök-rúnakő létrejöttekor több olyan esemény is zajlott, melyet a vikingek a világ változásának jeleként értelmezhettek. Egy napkitörés miatt az ég vörösessé vált, a kemény tél hatására csökkent a termés, és még egy napkelte utáni napfogyatkozást is megfigyelhettek.
A felirat többek közt egy ezer éven át tartó háborúra is utal. A csapat most úgy véli, hogy ez nem egy valódi háborút, hanem az élet és a halál, a fény és a sötétség, illetve a nyár és a tél küzdelmét írhatja le.
A viking mitológiában a világ végén vívott csatát, a Ragnarököt a Fimbulvetr előzi meg, ami három kemény, egymást követő téllel jár. Úgy tűnik, a gyászoló apa fia halálát valamilyen jelentősebb változáshoz akarta kötni.
Kiemelt fotó: iStock
