A 16-18. századi spanyol Habsburgoknak jellegzetes, hosszúkás állkapcsa volt, melyet később Habsburg-állként kezdtek el emlegetni. Egy friss tanulmány megerősítette, hogy a különleges arcvonás hátterében az évszázadokon át kötött belterjes, rokoni házasságok állnak – írja a Live Science.
Roman Vilas, a Santiago de Compostela-i Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a Habsburg-család hosszú időn át volt Európa legmeghatározóbb dinasztiája, a rokoni házasságok azonban végül nagyban hozzájárultak a család bukásához.
A szakértők korábban is sejtették, hogy az uralkodó a belterjesség miatt nem tudott utódot nemzeni, az viszont eddig nem volt bizonyított, hogy a Habsburg-állat is a rokoni házasságok okozták-e.
A kutatók tíz arc-állcsontsebészt kértek fel, hogy elemezzenek 66 képet, melyeken a Habsburg-ház 15 tagja látható. Az orvosok az állkapocs kiemelkedésének, illetve az állcsontok nem megfelelő fejlődésének jeleit keresték. A szakértők feltételezték, hogy ezen elváltozásoknak ugyanaz a genetikai alapja, mint a Habsburg-állnak.
A csapat ezt követően a családfát vizsgálva mérte fel a belterjességet, végül pedig az egyes személyek arcelváltozásait vetették össze a genetikai hátterükkel. Összességében megállapítható, hogy minél belterjesebb volt egy személy, arca annál inkább deformálódott, és annál jellegzetesebb volt az álla.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Közkincs
