A Helsinki Egyetem csapata az Európai Űrügynökség Cluster missziójának adatait elemezte – írja a Futurism. A küldetés célja a Föld mágneses mezejének vizsgálata volt négy űrszonda segítségével.
A szakértők bíznak benne, hogy eredményeikkel jobban megérthetik a napviharok Földre és technológiánkra gyakorolt hatásait.
Napszélről akkor beszélhetünk, amikor a Nap töltött részecskéket lök ki magából, amelyek aztán a Naprendszer különböző részeire jutnak el. Napvihar vagy koronakidobódás pedig akkor történik, amikor plazma távozik a csillagból. Egy ilyen esemény olyan energiával jár, amely átmenetileg képes megváltoztatni a mágneses mező formáját.
A kutatók azt a régiót tanulmányozták, amelyet elsőként érnek el a töltött részecskék. Az elemzés azt mutatta, hogy a létrejövő mágneses hullámok a vártnál is összetettebbek. A szakértők utóbb hangokká alakították a hullámokat, kísérteties zajokat hozva létre.
Kiemelt kép: iStock
