„Dohányos házaspárként, a lakásunkból a költözéskor leszerelt csillár eredetileg ezüst színű tartóját aranybarnára színezte a húsz év alatt rárakódott cigarettafüst. A vastag és mérgező anyagot csak hosszas sikálással, gumikesztyűben tudtuk eltávolítani. A tisztításhoz a kevés mosószerrel kevert meleg víz bizonyult a legalkalmasabbnak” – ezt és még ehhez hasonló számtalan személyes, panaszos hangvételű történetet lehet olvasni az interneten arról, hogyan lepi be makacsul a beltéri felületeket, például a falakat, a padlót, a szőnyegeket, a függönyöket és a bútorokat a cigaretta füstje. A füst ráadásul nemcsak esztétikailag rombolja a környezetet, hanem a kellemetlen szag beivódik az ott tartózkodók ruhájába és hajába is. Egy nemdohányzók által lakott helyiségben már egyetlen cigaretta elszívása megérezhető, és a szag napokig ott marad, még az alapos szellőztetés ellenére is.
Miért káros a füst?
A nemzetközi előrejelzések szerint a világban jelenleg is több mint egymilliárdan dohányoznak, és ez a szám valószínűsíthetően 2025-re sem fog érdemben változni. Magyarországon több mint 2 millióan gyújtanak cigarettára, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás, szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Közös érdekünk, hogy óvjuk egymást
A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Így nem csak saját magunkat, de a környezetünkben lévőket is megóvjuk az ártalmaktól. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk őket a füstben lévő káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunk, a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.
A különböző füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy nincs égés – kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része, a cigarettával összehasonlítva. Így az égés kiiktatásával kevesebb káros anyag juthat a dohányosok és a környezetükben lévők szervezetébe is. Rengeteg különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.
Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen hosszútávú hatásuk nem ismert, illetve ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.
A dohányzás ártalmainak kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja, ha nem is dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
