Az élelmiszerek hamisítása egyidős lehet az emberiséggel, hiszen már az első ismert jogforrás, Hamurapi törvénykönyvében is van rá utalás. Háborúk, éhínségek, de nyilván anyagi haszonszerzés céljából is gyakran megtörtént a történelem folyamán, hogy az ételek összetevőit önkényesen, és a fogyasztó számára nyilvánvalóan előnytelen módon megváltoztatták.
Manapság az egyre növekvő áruforgalom, az emberiség lélekszámának robbanásszerű emelkedése okán a probléma egyre gyakoribb és súlyosabb. Sőt, az élelmiszerhamisítás ma már egyértelműen gazdaságilag motivált globális megatrenddé vált.
300 milliárdos kár
Az egy dolog, hogy az ember nem azt kapja a pénzéért, amire számít, de a hamisított élelmiszereknek egészségügyi hatásai is lehetnek, a hatóságok pedig még megfeszített munkával is világszerte csak az élelmiszerek egy százalékát képesek ellenőrizni – emelte ki Győri Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetője a Magyar Természettudományi Társulat Csalások, csúsztatások, csalafintaságok a tudományban című konferencián tartott előadásában.
Az egészség megfizethetetlen, de a különböző biológiai, kémiai, fizikai és mikrobiológiai eredetű beavatkozásoknak pénzben kifejezhető kára is van:
Becslések szerint az Egyesült Államokban évi 30-50 milliárd dollár, hazánkban 300 milliárd forint kárt okoznak a csalók
– mondja a 24.hu-nak a vegyészprofesszor.
Köztük és az állami szervek között állandó a versenyfutás, mondhatni fegyverkezési verseny folyik, a hamisítók sokszor rendkívül erkölcstelen eszközöket is képesek bevetni. A kisebb lódításoktól a tényleg köztörvényes bűntettekig akár csak az elmúlt évekből is rengeteg példát lehetne sorolni, a cél természetesen minden esetben a profit.
Mérget a gyerekeknek
A legdurvább, vagy mondhatjuk úgy is, a legaljasabb eset az úgynevezett melamin-botrány volt Kínában egy évtizeddel ezelőtt. Elsősorban a műanyagiparban alkalmazott aromás vegyületről van szó, emberi szervezetbe jutva komoly mérgezést okoz, de kiválóan át lehet vele verni a termék fehérjetartalmára vonatkozó rutinvizsgálatokat.
Az általánosan használt módszer ugyanis a nitrogéntartalmat mutatja ki, a melamin molekula pedig a maga hat nitrogénatomjával a legkiválóbb fehérjetartalmú tápanyagokat imitálja. Ezt kihasználva elsősorban babáknak való tejpótló tápszerekben alkalmazták nagy mennyiségben, a végeredmény pedig 300 ezer megbetegedés és hat halott. Győri Zoltán hozzáteszi:
Az ügy felgöngyölítése után elkövetői oldalon is történtek halálesetek a kínai igazságszolgáltatás működése nyomán.
Ez az illegális élelmiszer-adalék azóta nálunk is fel- felbukkant, de már nem ilyen nagyságrendben. Az eset után Magyarországon is megjelent néhány gumicukorban, majd később állati takarmányban, de hála a folyamatosan frissülő európai és amerikai riasztórendszernek, sikerült még időben kiszűrni.
Kőolaj az étolajban
Ennyire nem életveszélyes, de meglehetősen aljas húzás volt, amikor ugyancsak egy távolkeleti országban műanyagot kevertek rizsbe, ráadásul egy afrikai államba tartó segélyszállítmányban. Nem csak úgy, a tömeget növelendő, a műanyag színre és formára is rizsnek tűnt, csupán megfelelő fényviszonyok mellett lehetett kiszúrni, hogy áttetszőbb, mint a rizsszemek. A felismert eset óta nem fordult ilyen elő.
Egyértelműen sokkal olcsóbb, állagra is hasonló, azt viszont nem kell hosszasan ecsetelni, mi történik, ha kőolajjal sütünk, főzünk otthon. A hamisítás e formájában is keleti importban lehetett számítani, de a szakembernek nincs tudomása arról, hogy magyar üzletek polcain megjelent volna ilyen étolaj – ez is a nemzetközi riasztási rendszernek köszönhető.
Veszélyes magyar módszerek
Magyarországon ennyire otromba, gyakorlatilag szándékos mérgezésnek felfogható esetek ritkák. A legismertebb az 1994-es eset, amikor színezőanyagként ólomszármazékot kevertek fűszerpaprikába, országszerte több mint százan betegedtek meg.
Persze hamisított fűszerpaprika-őrleménnyel rendre találkozhatunk, a leggyakrabban silány minőségű külföldi áruval keverik a magyar paprikát, illetve egy-két kisebb piacon próbálkoznak még téglapor hozzáadásával. A kereslet a fenti két esetet követően visszaesett, amelybe az ágazat csaknem belerokkant, mostanság kezdi kiheverni.
Alkoholos italok is gyakran esnek csalók áldozatául. Amikor egy-egy bort, pálinkát „jobb minőségűre” címkéznek át, pénztárcánk bánja, ám ha metil-alkohol felhasználásával csökkentik az előállítás költségét, az már akár életveszélyes is lehet. Győri Zoltán szerencsére ma már idejét múlt módszerként említi még a bor „feljavítását” fagyállóval:
A fagyálló hozzáadásával a bor érettebbnek, testesebbnek tűnik, és persze mérgezővé is egyben. Ma már erre a célra glicerint is használnak, ami mivel a bor természetes összetevője, kis koncentrációban természetazonos anyagnak is számíthat, de a koncentrációja ezzel az eljárással magasabb.
Piacokon több országban gyakran felbukkanó szereplő még a festett csirke. Pitiáner csalás, ezért is vérlázító: a bontott csirke bőrét egyszerűen ételfestékkel sárgára festik, hogy magasabb áron, tanyasi csirkeként adhassák el.
Méz nélküli méz és az átcímkézés
Hazánkban a leggyakoribb átverések között találjuk egyébként a nem bio alapanyagok biotermékekként való jelölését, a szavatossági idő átcímkézésével történő meghosszabbítását, illetve a hozzávalók hamis feltüntetését, ami esetenként ételallergiában szenvedő embereknél válthat ki panaszokat.
Óriási gazdasági károkat okoznak a gyümölcsöt sosem látott borok és pálinkák, újabban pedig a méz nélküli mézek. Ez utóbbi ugyan furcsán hangzik, de cukorsziruppal, festékkel és aromákkal szinte minden megoldható. Magasabb minőség, fondorlatosabb csalás, amikor a méhekkel szacharózt etetnek: az így született méz virágport ugyan nem látott, de egy enzimatikusan a méhek által megváltoztatott anyag jön létre.
Mit tehet az egyszeri ember, hogy a csapdákat elkerülje? Az élelmiszervásárlás sajnos nem nélkülözheti a bizalmi alapokat, a hatóságok világszerte nem győzik az ellenőrzést. A fent már említett egy százalékot nem a kapacitáshiány indokolja, hanem az iszonyatos mértékű árumozgás okán hatalmas versenyfutás alakult ki, egyszerűen képtelenség ezt az arányt feljebb tornázni.
Ahogy Fülig Jimmy szerint nem lehet minden pofon mellé rendőrt állítani, ugyanúgy elképzelhetetlen minden szelet kenyeret laboratóriumban elemezni. A szakember azt javasolja, a piacon válasszuk mindig a jól bevált árust, illetve a nagy áruházláncok ellenőrzött eredetű termékeit, és persze ha valami „túl olcsó”, azonnal kezdjünk el gyanakodni.
