Tudomány

Konyhasóra bukkanhattak egy idegen égitesten

Konyhasót, azaz nátrium-kloridot azonosíthattak a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, az Európén – írja az MTI. A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) csapata úgy véli, hogy a felszín egyes régióiban látható sárga foltok a só lerakódásai, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben.

A felfedezés arra utal, hogy az Európé jeges felszíne alatt fekvő óceán a véltnél jobban hasonlít a földi tengerekre.

Az Európé mellett régebben Voyager és a Galileo űrszondák is elrepültek, adataik alapján a szakértők úgy gondolják, hogy a hold mélyén, a jégpáncél alatt egy folyékony sós víztömeg lehet.

Itt a NASA bejelentése: vízpárát találtak a Jupiter egyik holdján
A szakértők már korábban is feltételezték, hogy az Európé jeges felszínén keresztül időnként vízpára szivárog az űrbe.

Kevin Hand, a JPL munkatársa csapatával az Európén uralkodó körülményeket szimulálta laboratóriumban, majd megvizsgálta, hogy miként viselkednek ilyen környezetben a sók. A kísérletben az anyagok új tulajdonságokat mutattak, amelyek megegyeztek a korábbi megfigyelések adataival. A nátrium-klorid például olyan sárgássá vált, mint amilyen árnyalat az Európé geológiailag fiatal Tara régiójában látható.

A nátrium-klorid kicsit olyan az Európé felszínén, mint a láthatatlan tinta, mielőtt a sugárzásnak kitettük, nem tudtuk, hogy ott van, utána viszont azonnal szembetűnővé vált”

– mondta Hand.

Korábban senki nem vizsgálta látható hullámhosszú elemzéssel az Európét, a Galileónak sem volt ilyen műszere, csak infravöröshöz közeli spektrométere”

– tette hozzá Samantha Tumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatója és a csapat vezetője.

A kutatók nem tudják garantálni, hogy a konyhasó a felszín alatti óceánból származik, de az új eredmények fényében javasolják az Európé geokémiájának újraértékelését.

Kiemelt fotó: Pixabay

Ajánlott videó

Olvasói sztorik