Sokak szerint Nessie, a Loch Ness-i szörny létezése inkább hit, mint tény kérdése. Mások észszerű magyarázatot keresnek az észlelésekre, érzéki csalódástól létező élőlényekig, mint egy nagy tok vagy harcsa. Felmerül persze, hogy az is, hogy a szörny a dinók idejéből itt ragadt élő kövület, az ötletek száma tényleg végtelen.
Egy igaz lehet…
A kritikát kiálló bizonyítékkal azonban mindeddig még senki nem állt elő, ha a tudományos világ megszólal a kérdésben, akkor azt általában a cáfolat miatt teszi. Ezért is tekinthetjük hírértékűnek most Neil Gemmel, az Új-Zélandi Otagói Egyetem professzorának bejelentését, miszerint:
A sejtelmes megfogalmazás soknak kevés, kevésnek sok, az új-zélandi kutatócsapat egy hónap múlva ígér eredményt. Él a gyanú, miszerint e nyilatkozat inkább csak a minél nagyobb hírverést hivatott szolgálni, de hátha kiderül valamilyen érdekes részlet, esetleg tényleg ki lehet zárni néhány lehetőséget.
Az élővilágot térképezik fel
A tudósok egyébként nem a szörnyet keresik, kutatásuk középpontjában a tó biológiai sokszínűségének felmérése volt. Ennek érdekében a tó teljes hosszán, három különböző vízmélységből vettek vízmintákat, majd ezekben keresik az élőlények DNS-mintáit.
A módszert környezeti DNS-analízisnek nevezik. Minden élőlény hagy maga után genetikai információt környezetében, esetünkben a vízben. Ha a mintavétel kellően körültekintő, akkor pusztán a vízből kimutatható a keresett faj jelenléte még akkor is, ha korábban soha, senki nem találkozott vele.
