Iránymutatást adott ki a demencia megelőzésére a WHO

Az önmagunkra való odafigyelés a leghatásosabb hosszútávú stratégia a demencia elleni védekezésben, erre jutott legfrissebb tanulmányában az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A The Guardian azt írja, a kedden közölt jelentés szerint a betegség világszerte 50 millió embert érint, kezelése 818 millió dollárt emészt fel, a diagnózisok száma pedig várhatóan megtriplázódik 2050-re.

Pislogsz kettőt, és valaki megint gyógyíthatatlan beteg lesz

A világon három másodpercenként eggyel nő a demenciával élők száma. A betegség eredetét az orvostudomány nem érti, ezért gyógyszer sincs rá.

A probléma visszaszorítására a WHO most egy átfogó iránymutatást adott ki.

Ebben megállapították, hogy a legnagyobb rizikófaktor a kor a demencia esetén, de az nem az öregedés elkerülhetetlen következménye. A demencia kialakulásában nagy szerepet játszanak olyan életmódbeli tényezők, mint az inaktivitás, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a túlzott alkoholfogyasztás.

Szintén veszélyeztető tényező a cukorbetegség, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a túlsúly és a depressziós is. Korábbi tanulmányokban azt is kimondták már, hogy az elzárkózottság, a kognitív inaktivitás valamint a halláskárosodás is összefüggésbe hozható a betegséggel.

Hiába pokoli egy betegség, a kormánynak stratégiája sincs a kezelésére

Magyarországon alaphangon 250 ezer ember él demenciával, de a kormánynak nincs rá kidolgozott terve, mit lehetne kezdeni a betegséggel. Az első lépés a Nemzeti Demencia Stratégia kidolgozása lenne, de erre évek óta csak ígérgetések vannak.

Az iránymutatásban megvizsgálták a 12 potenciális rizikófaktor kockázati tisztjét, ahogy azt is, hogy milyen előnyökkel járhat azok időbeli kezelése.

Bár a depresszió és a halláskárosodás valószínűleg szoros összefüggésben áll a demencia kialakulásával, arra nem találtak elegendő bizonyítékot, hogy a két említett betegség kezelésével meg lehetne-e előzni a kórt.

A jobb kognitív egészségért tehetünk egy egészséges diétával, kiváltképp a mediterrán étrenddel. A tápanyagbevitel és a demencia között sajnos egyértelmű bizonyítékkal szintén nem sikerült előállni, sőt, bizonyos fehérjéknek akár negatív mellékhatása is lehet.

Az akcióterv végső célja egy olyan világ, ahol a demenciát megelőzzük, és amelyben a demenciában szenvedő emberek és gondozóik jól élnek, megfelelő ellátásban részesülnek ahhoz, hogy méltóságban, tiszteletben, autonómiában és egyenlőségben élhessék életüket

– áll a jelentésben.

Robert Howard, a University College London pszichiátere, a tanulmány egyik társszerzője arról beszélt, olyan dolgokat csináljunk, amik köztudottan jó hatással vannak a fizikális és mentális egészségre.

Ne dohányozzunk, csökkentsük a rendkívül káros alkohol fogyasztását, kezeljük a magas vérnyomást, étkezzünk kiegyensúlyozottan, fogyjunk le, ha túlsúlyosak vagyunk Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy kevés bizonyítékkal rendelkezünk azzal kapcsolatban, hogy ezek a lépések csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát

– fogalmazott.

Hozzátette, mint sok kollégája, ő is azt mondja a pácienseinek: nem biztos, hogy ami a szívüknek jó, az jót tesz az agyukkal is.

A tanulmány szerinte világosan rámutatott, hogy a betegség okára mielőbb rá kell jönniük, és ehhez befektetésekre van szükség.

115 éves korig is boldogan lehet élni Alzheimer-kórral

Haláláig akar dolgozni és mindenkinek ezt ajánlja Dr. Kappéter István. A 87 éves orvos több mint egy évtizede Alzheimer-kóros, de azért nem lesz soha teljesen elbutult, mert van értelme az életének. Most könyvet ír, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenete.

Kiemelt kép: iStock