A gravitációs hullámok felfedezése az évszázad egyik legnagyobb felfedezése volt, a LIGO detektor építőinek meg is hozta a Nobel-díjat. Az első hullámokat két fekete lyuk összeütközéséből detektálták, ezután viszont a második legnagyobb felfedezés az volt, amikor ugyanígy hullámokat mértek, csak akkor neutroncsillagok ütközéséből. Ez azért óriási dolog, mert míg a fekete lyukakat nem lehet vizuálisan is megfigyelni, mivel elnyelik a fényt, a neutroncsillagok ütközését viszont a teleszkópokkal is látni lehet, így már két forrásból vizsgálhatjuk az eseményt.
A mostani felfedezés ugyanakkor történt, amikor a LIGO-t éppen finomhangolták, ezért nem sikerült időben elkapni, és nem lehetett teleszkópokkal is megfigyelni. A kutatók viszont bizakodók: az IFL Science-nek elmondták, hogy a LIGO érzékenységének állítása után sokkal több felfedezést várnak, nagyjából heti egy fekete lyukból érkező detektálást, és havi egy neutroncsillagosat.
A kutatók most azelőtt szellőztették meg a felfedezést, hogy peer reviewed kutatás került volna ki róla, ezt az első észlelésnél még nem így csinálták – akkor meggyőződtek róla, hogy jók a mérések, mielőtt világgá kürtölték a dolgot. Most viszont már olyan hamar szivárognak ki a hírek, hogy nem érezték fontosnak a várakozást.
