Tudomány

Rengett a Mars, pedig nincs oka rá

Hiszen olvadt fémmag híján a lemezek nem mozoghatnak rajta, értsd: tektonikai értelemben halott.

A tudósok még vizsgálják, pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített Mars-rengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít – erről Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szólt a köztévében.

A Cnes, a francia űrkutatási ügynökség kedden közölte, gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere (SEIS) még április hatodikán.

Ez az első Mars-rengés, melyet ez a műszer jelzett.

A szeizmométert december 19-én helyezte el a vörös bolygó felszínén az Insight amerikai robotgeológus űrszonda, amely később egy kúpalakú védőpajzsot is elhelyezett a műszerre, hogy óvják a széltől és a nagy hőmérséklet-ingadozástól.

Az InSight szonda szeizmikus mérése a Mars bolygón. A kép a NASA illusztrációja

A védőpajzs megakadályozza, hogy a rendkívül érzékeny műszer ide-oda mozogjon a széllökésektől és ezáltal “szennyezett” adatokat gyűjtsön. A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett Mars-rengéseket. Az eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy megismerjék a Mars és a többi Föld-típusú bolygó keletkezésének körülményeit.

Fémmag híján

Sárneczky Krisztián a köztévében ma elmondta, a bolygónak nincs olvadt fémmagja, mint a Földnek, így a tektonikai lemezek sem mozoghatnak rajta. A Marson nincs kontinensvándorlás, hanem a bolygót egyetlen darab, merev kéreg alkotja, emiatt sokkal ritkábbak és gyengébbek is a rengések. (A Földön naponta több ezer olyan rengés lehet, mint amit a Marson érzékeltek, ez szintén azt jelzi, hogy a vörös bolygón nagyon alacsony a szeizmikus aktivitás.)

A tudósoknak egyelőre csak tippjei vannak, hogy mi okozhatja a rengéseket:

például a bolygó hűlése, és az ezzel összefüggő térfogatcsökkenés repedéseket, ropogásokat okozhat a Mars belsejében, amit a szonda is érzékel.

 

Kiemelt kép: MTI/EPA/NASA

Ajánlott videó

Olvasói sztorik