Kivételes leletekre bukkantak Bácsbokod közelében – írja az MTI. Lukács Nikoletta, az ásatás vezetője és a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa szerint a település határában bronzkori kerámiatöredékeket, egy kisgyermek maradványait, szarmata és Árpád-kori településrészleteket, illetve török kori, a rácokhoz köthető leleteket azonosítottak.
A szakértők a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően mintegy ötezer négyzetméteren folytattak megelőző régészeti feltárást. Lukács Nikoletta szerint a négy elkülöníthető korszakból származó maradványok közül a bronzkori kerámiatöredékek és állatcsontok a legrégebbiek.
A régészek egy nagyjából öt-hat éves gyermek maradványait is feltárták, a gyermek korát tejfogai alapján határozták meg. A hason fekvő csontváz teljesen hozzásimult a gödör falához, ez arra utal, hogy a gyermeket nem temették el.
A későbbi szarmata korból néhány, az időszámításunk utáni 2-3 századból származó, földbe mélyített épületre és kültéri kemencékre bukkantak. A népcsoportra jellemző, hogy már jobb minőségű, szimmetrikus, a kiégetés módjától függően szürke és vörös gyorskorongolt kerámiákat is előállítottak.
Az oklevelek alapján ugyan némileg keletebben feküdhetett az Árpád-kori Bokod falu, de elképzelhető, hogy ezúttal a település egyik szélét fedezték fel.
A feltárás legfontosabb leletegyüttese a török korból származik, ebből a periódusból két nagy méretű, földbe mélyített épület került elő. A fémtárgyak sokasága arra utal, hogy az épületek műhelyek lehettek. Az egyik épületből egy ritka, a rácokhoz köthető ezüst pecsétgyűrű is előkerült. A szakember kiemelte, azért különleges ez a feltárás, mert ilyen egyszerű, falusias környezetben korábban nem találtak rácokhoz köthető leleteket.
Kiemelt fotó: iStock