A szakértők bíznak benne, hogy a Csange-4 segítségével jobban megérthetik a Hold struktúráját és geológiáját – írja az IFLScience.
A robot landolási helyszínét, a Von Kármán-krátert a magyar származású fizikusról és matematikusról, Kármán Tódorról nevezték el. A szakértők választása azért esett a mélyedésre, mert ez a Naprendszer legősibb becsapódási krátere, és egyben a legrégebbi és legmélyebb medence a Holdon.
A Hold egy kötött tengelyforgású égitest, azaz mindig ugyanazt a felét mutatja anyabolygója, vagyis a Föld felé. A túlsó oldalon az égitest blokkolja a kommunikációt, a Csange-4 ezért egy közvetítő műholdat használ az adatok továbbításához.
A robot egy kísérleti kertet is szállít, melyben különböző növények és selyemhernyók élnek. A kert segítségével a kutatók azt szeretnék felmérni, hogy miként lehet növényeket termeszteni, illetve állatokat tenyészteni az űrben. Ennek megismerése kiemelten fontos, ha a jövőben szeretnénk bázisokat létrehozni a Holdon és a Marson.
Kiemelt fotó: Pixabay