A Húsvét-szigetre az első lakók Polinézia felől érkeztek az 1200-as években. A szigeten aztán a népcsoport, a rapanuik gyors fejlődésen estek át, és 1250 és 1500 között felállították világhírű szobraikat, az úgynevezett moaikat.
A helyi civilizáció azonban idővel hanyatlani kezdett. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a jelenség hátterében az állt, hogy a rapanuik kivágták a fákat, illetve tönkretették a termőföldet. A folyamat ökológiai összeomláshoz, a hajókészítés megszűnéséhez, éhínséghez és belső háborúhoz vezetett. Az 1860-as évekre a populáció jelentős része eltűnt.
Egy új kutatás szerint azonban semmiféle konfliktus nem tombolt a szigeten – számol be az IFLScience.
A Dale Simpson, a Queenslandi Egyetem régésze által vezetett csapat a szobrok elkészítéséhez használt eszközöket tanulmányozta. Az elemzés rávilágított, hogy a rapanuik társadalma igen összetett és kooperatív volt.
Simpson szerint az ősi civilizációban voltak főnökök, papok és olyan szakemberek, akik halászattal, állattenyésztéssel vagy éppen a moaik létrehozásával foglalkoztak. A kutatók úgy gondolják, hogy a népcsoport sikerességéhez elengedhetetlen volt az együttműködés.
Feltételezhető, hogy az egyes klánok nemcsak az információkat osztották meg egymás között, hanem a nyersanyagokat is. Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen társadalomban erőszakos konfliktus alakuljon ki.
Az új adatok természetesen nem oldják meg a húsvét-szigeti civilizáció bukásának rejtélyét. Az, hogy a rapanuik még a nehéz időkben is békében élhettek egymás mellett, inkább csak bonyolultabbá teszi a kérdést, hogy végül mi is történt a helyi civilizációval.
Kiemelt fotó: Thinkstock
