Génmódosított rizs állíthatja meg a HIV-fertőzést

A WHO adatai szerint jelenleg az egész világon 36 millió 900 ezer ember HIV-fertőzött, közülük a legtöbben, 25 millió 700 ezren Afrikában élnek. Európában sem rózsás a helyzet, itt 2 millió 300 ezer fertőzött él, itthon pedig 2800 embert tartanak számon. Ijesztő statisztikák, megalapozzák, hogy miért tartják a HIV-fertőzést a jelenlegi világ egyik legnagyobb orvosi problémájának.

Kezelés van, de a fejlődő országokig nem jut el

Spanyol, angol és amerikai kutatók most a harmadik világbeli emberek életét tennék könnyebbé egy kicsit, hiszen ide nem igazán jutnak el a HIV ellen jelenleg egyedüli megoldást nyújtó, minimális védelmet biztosító szájon át szedhető gyógyszerek, és gyakran az antiretrovirális kezelések sem,amelyek segítségével a fertőzött emberek is hosszú és teljes életet élhetnek. A HIV ugyanis egy életre fertőz, és csak 1984-ben fedezték fel orvosok, hogy hogyan – egészen addig, és a megfelelő kutatások előtt még hosszú, hosszú ideig a HIV-fertőzöttség egyenlő volt a biztos, egy-két éven belül bekövetkező halállal. Ma az antiretrovirális kezeléseknek köszönhetően még a fertőzöttek is hosszú életet élhetnek, de ehhez persze feltétel az is, hogy időben felismerjék a vírus jelenlétét. A harmadik világbeli országokban gyakran azonban egyikre sincs lehetőség.

Rizsből készült krém lehet a megoldás

A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány arról számol be, hogy kutatók létrehoztak egy speciális, génmódosított rizsfajtát, amelyben jelen vannak a HIV vírusát semlegesítő proteinek. A növény olyan ellenanyagot termel, amely rögtön a vírusokhoz kapcsolódik hozzá, és megakadályozza őket abban, hogy az emberi sejtekkel kölcsönhatásba lépjenek. Így megelőzi, és nem gyógyítja a fertőzést.

Az alkalmazás is pofonegyszerű: a rizst ugyanis nem megenni kell, hanem a magjaiból krémet készíteni, ezt pedig rákenni a bőrre, amin keresztül felszívódik a hatóanyag. Ez olcsó megoldást kínálhat a harmadik világbeli országok egyik legfontosabb orvosi problémájára.

Egyelőre még nem biztonságos

A rizst azonban egyelőre nem küldik ki az afrikai országokba, hiszen további kutatásokra van szükség: a tudósoknak meg kell győződniük arról, hogy a génmódosítás közben nem születnek olyan kemikáliák, amelyek ártalmasak lehetnek az egészségre. A kutatók arra is felkészültek, hogy a génmódosítás maga nagyon sok ellenállást fog kiváltani az emberekből, és biztosan rengeteg szabályozáson kell majd átesnie a rizsnek, mire termeszthető lesz.

A módszer azonban beválhat, főleg azért, mert nemcsak hatékony, de olcsó is – a fejlődő országokban pedig ez az, ami nagyon számít.