Az első lelet, egy érme, még januárban kerult elő Schrapode közelében – írja a Phys.org. A tárgyat két amatőr régész fedezte fel, egyikőjük egy 13 éves fiú. Utóbb az állami régészeti hivatal is dolgozni kezdett a helyszínen, múlt hétvégén pedig befejezték a feltárást.
A meckelenburgi-nyugat- pomerániai állami régészeti osztály szerint a reugeni leletek alkotják a legnagyobb érmeegyüttes, melyet a délkelet-balti térségben valaha azonosítottak.
A hivatal az első érme megtalálása után arra kérte az amatőr régészeket, hogy tartsák titokban a felfedezést. Így a szakértők nyugodtan megtervezhették az ásatást, és végre is hajthatták azt.
Ez volt életem felfedezése
nyilatkozta Rene Schoen amatőr régész.
Schoen szerint ő és a 13 éves Luca Malaschnitschenko fémdetektor segítségével kutattak Schrapode közelében, amikor a fiú egy fémdarabra bukkant. Először azt hitte, egy alumíniumtöredéket talált, utóbb, a tárgy megtisztítása után azonban kiderült, hogy kivételes lelettel van dolguk.
A részletes feltárást követően a régészek megállapították, hogy mintegy száz érme I. (Kélfogú) Harald korából származik. A dán király a 10. században uralkodott, és többek közt arról ismert, hogy bevezette a kereszténységet az országba. Királysága a mai Dánia, Észak-Németország, Dél-Svédország és Norvégia egyes részein terült el.
I. Harald gúnynevét fogainak rossz állapota miatt kapta. Utóbb róla nevezték el a Bluetooth adatátviteli szabványt, amely úgy köti össze az eszközöket, ahogy Harald egyesítette királysága területeit. A technológia logója az uralkodó monogramjából, a H és B betűk rúnajeleiből áll össze.
(Kiemelt kép: AFP/Stefan Sauer/dpa)
