Rákkeltő a kávé? A törvény szerint lehet, de azért nem kell aggódni

Egy kaliforniai bíró napokban hozott ítélete nyomán könnyen lehetséges, hogy az államban működő kávétársaságoknak a jövőben a dohánytermékeken látható figyelmeztetésekhez hasonlóan fel kell hívniuk a vásárlók figyelmét arra, hogy az ital, amelyet fogyasztanak potenciálisan rákkeltő összetevőt tartalmaz.

A döntés érthető módon elég rosszul érintette a kávéárusítókat és -rajongókat, és ismét fellángolt a hosszú ideje zajló vita arról, hogy kávét inni jó vagy rossz dolog, már ami az egészségünket illeti.

PERRE MENTEK

A fejlemény jelentőségének megértéséhez először is azt kell tisztáznunk, hogyan került bíróságra a kávé ügye. A történet 2010-re nyúlik vissza, amikor egy nonprofit szervezet beperelt 91 kávétársaságot azért, mert nem figyelmeztetik a vásárlókat egy veszélyes kémiai anyagra, amely a kávé pörkölése során keletkezik.

Az akrilamid nevű vegyületről van szó, amely 1990 óta szerepel egy nagyon hosszú listán, ahol a Kalifornia állam szerint karcinogén vagy a fogantatást veszélyeztető anyagok sorakoznak.

Az akrilamid tehát igen régóta feketelistás az amerikai államban, annak ellenére, hogy 2002-ben kiderült, hogy a cigarettafüst mellett egy sor élelmiszerben is jelen van. Az Amerikai Ráktársaság összefoglalója szerint a vegyület főként növényi eredetű élelmiszerekben, így például a burgonyát, gabonát és kávét tartalmazó termékekben található meg, főleg, ha ezeket magas hőmérsékleten készítik elő a fogyasztásra. A legnagyobb akrilamidtartalommal éppen ezért a sültkrumpli és a csipszek rendelkeznek.

Az akrilamidról egy 1995-ös kutatás során kimutatták, hogy az nagyon nagy dózisban tumorok kialakulását válthatja ki egerekben és patkányokban. Emberek esetében ugyanakkor eddig nem igazoltak hasonló összefüggést a rák és a vegyület között, és az azóta végzett állatkísérletek sem igazolták, hogy az élelmiszerekben található mennyiség káros lenne.

HIBÁS DÖNTÉS

A kávétársaságok pedig pontosan azzal védekeznek, hogy az italban egyszerűen nincs elég akrilamid ahhoz, hogy károkat okozzon. A kaliforniai legfelsőbb bíróság szerint viszont az érintett cégek nem bizonyították kielégítően, hogy termékeikben a vegyület szintje a biztonságos szint alatt van, és azt sem mutatták meg, hogy a kávéivásnak más, előnyös következményei lennének.

Az ügynek még koránt sincs vége, és egyelőre nem tudni azt sem, hogy mik lesznek a következmények. Abból a szempontból azonban kiemelten érdekes a történet, hogy nem először fordul elő olyan szituáció, amely során bíróságok vonódtak be tudományos kérdések eldöntésébe. Ami a szakértők szerint egyáltalán nem jelent jó irányt.

Ebben az esetben a kávétársaságok elleni döntés hiba volt”

– mondta el John Ioannidis, a Stanford orvosprofesszora a The Verge nevű online szaklapnak.

Egyáltalán nem aggódom amiatt, hogy a kávé rákot okozna, a zilliónyi dolog között, ami körülvesz minket a rák kockázata szempontjából az egyik legbiztonságosabb dologról van szó

– folytatta a szakértő. A kávéban ugyanis valóban annyira kevés az akrilamid, hogy nagyon-nagyon valószínűtlen, hogy annak bármilyen negatív hatása lenne a szervezetre.

A szakértő nincs egyedül ezzel a véleménnyel, a hozzáértő tudósok java egyetért, hogy a pernek és a bírói döntésnek nem nagyon van tudományos alapja. Az emberek többsége ugyanakkor hajlamos lehet elhinni a hasonló híreszteléseket, egyszerűen abból kiindulva, hogy sok kávét iszunk és sok a daganatos megbetegedés is.

A HOSSZÚ ÉLET TITKA?

A két dolog között azonban egyelőre senki sem állapított meg tényleges összefüggést. Sőt: a vonatkozó kutatások inkább arra jutottak, hogy a kávé éppen hogy segíthet egyes daganatos betegségek megelőzésében. A vizsgálatok szerint a kávéfogyasztás csökkenti a prosztata, a máj és a méh egyes daganattípusainak kialakulási esélyét, és a melanoma megelőzésében is segíthet.

Más tumorbetegségek, például a bélrák esetén nem ennyire egyértelmű a kávé megítélése, de az adatok itt is azt sugallják, hogy az ital vagy segít megelőzni a tumorok kialakulását, vagy egyáltalán nincs rájuk hatással. És arra is vannak bizonyítékok, hogy azok a bélrákos betegek, akik kávét fogyasztanak, tovább élnek, mint az itallal nem élő páciensek.

De nem is csak a rákról van szó. Napi három-négy kávé a vizsgálatok szerint csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét is. Az utóbbi években ráadásul az is kiderült, hogy nincs kapcsolat a kávéfogyasztás és a magas vérnyomás vagy a szabálytalan szívritmus jelentkezése között.

Egyes kutatások egyenesen úgy találták, hogy a kávéivás gyakorlatilag minden betegség esetében hosszabb életet biztosít, egyes esetekben akár 64 százalékkal csökkentve a korai halál bekövetkeztének kockázatát.

Hogy a kávé pontosan hogyan fejti ki pozitív hatásait, azt egyelőre senki sem tudja, de a jelenségnek valószínűleg ahhoz lehet köze, hogy az ital gyulladásgátló hatású, és sok antioxidánst is tartalmaz, amelyek segítenek megóvni a sejteket a különböző károsodásoktól.

NEHÉZ VIZSGÁLNI A HATÁSOKAT

Persze ezeket az eredményeket sem szabad kritika nélkül elfogadni. Az említett kutatások kapcsán a legnagyobb probléma, hogy gyakran önmegfigyelésen alapultak, vagyis a résztvevők maguk számoltak be a kutatóknak, hogy mit ettek, ittak, és általában hogyan éltek a vizsgált időszakban.

Ez pedig sok hibalehetőséget rejt, hiszen az alanyok nem feltétlenül emlékeznek pontosan, hogy hány kávét ittak egy nap, és nem mindig számolnak be a kutatás szempontjából releváns tapasztalatokról sem. Például nem árulják el, hogy titokban dohányoztak is, mert szégyellik ezt a szokást.

A kávé tényleges hatásainak felméréshez tehát randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokra lenne szükség, amelyek során a résztvevőket véletlenszerűen sorolják kávéivó és kávét nem fogyasztó csoportokba, majd legalább öt évig rendszeresen felmérik egészségi állapotukat

– mondta el Ioannidis.

Ezzel azonban az a probléma, hogy egy ilyen vizsgálatra nagyon nehéz önkénteseket toborozni. A társadalom javának ugyanis egyértelmű preferenciája van a kávét illetően, vagy előszeretettel fogyasztja az italt, vagy egyáltalán nem kér belőle. Mi lenne tehát, ha egy megrögzött kávéivót a nem kávézó csoportba sorsolnának, vagy egy kávét utáló a kávézók közé kerülne?

Az utóbbi még csak hagyján, hiszen más kísérletek során sem feltétlenül kedvelik az alanyok azt, amit el kell fogyasztaniuk. De vajon az első csoport tagjaiban valóban meg lehetne bízni, hogy évekig nem isznak kávét, amihez egyébként lépten-nyomon hozzáférhetnek?

VESZÉLYES PRECEDENS

Az ugyanakkor szigorú vizsgálatok nélkül is igen-igen valószínű, hogy a kávé miatt nem kell aggódnunk. Persze nem kell litereket fogyasztani belőle naponta, és főleg nem ajánlott telepakolni cukorral és tejszínnel, de mértékkel fogyasztva nem valószínű, hogy komolyabb bajunk lenne tőle.

És bizonyos helyzetekben még segíthet is, a migrénre hajlamosak többségénél például egy kis kávé segít távol tartani a rohamokat (túl sok koffein fogyasztása ugyanakkor beindíthatja a fejfájást). És persze arra sem árt figyelni, hogy akire erősebben hat a kávé, estefelé már ne igyon belőle túl sokat, az alváshiánynak ugyanis igazoltan vannak káros egészségügyi következményei.

Összességében a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a kávézás sem pozitív, sem negatív irányban nincs jelentősebb hatással egészségünkre, az az említett bírói döntés viszont veszélyes precedenst teremthet.

Mondhatnánk persze, hogy senkinek sem árt, ha figyelmeztetik valamire, még akkor sem, ha az nem jelent valós veszélyt. De a helyzet az, hogy minden felesleges figyelmeztetéssel leértékelődnek a hasonló jelzések. Így pedig egyre kevésbé vesszük komolyan azokat a felhívásokat is, amelyek igazoltan rákkeltő vagy más módon egészségkárosító anyagok jelenlétére hívják fel a figyelmet.

Kiemelt fotó: Pexels