Egy új, az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt írják, a hagyományos elképzelés hibás – számol be a Live Science. A standard modell ugyanis nem vesz figyelembe egy, a kristályosodásra vonatkozó kulcsfontosságú tényezőt. A probléma az, hogy a nagy nyomáson nehezen alakul ki az a magas hőmérsékletcsökkenés, melyet az elmélet feltételez.
Steven Hauck, a Case Western Reserve University munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint korábban senki sem vette észre ezt a hibát.
Azt a pontot, melyen az anyag termodinamikai állapota láthatóan megváltozik, gócképződési (nukleációs) gátnak nevezik. A víz például 0 Celsius-fokon válik szilárddá, de gyakran hosszú órákra van szükség, mire a fagyáspont alatt tárolt folyadék ténylegesen megfagy. Ha viszont az ember még hidegebb környezetnek teszi ki a vizet, vagy egy nagyobb jégdarabot helyez a folyadékba, a fagyás sokkal hamarabb jelentkezik. Ezzel épp a gócképződési gátat csökkentjük.
Hauck a Live Science-nek azt mondta, legalább 1 340 Celsius-fokkal kéne a fém olvadási pontja alá hűteni az anyagot, hogy spontán kristályosodás alakuljon ki. Ez sokkal nagyobb lehűlés, mint amire a kutatók számítottak.
Új tanulmányukban a szakértők azt írják, elképzelhető, hogy egy hatalmas szilárd fémtömeg vált le a köpenyről, és ez idézte elő a hirtelen kristályosodást. A becslések alapján az érintett darab átmérője legalább 20 kilométer volt. A kutatók is kiemelik: meglehetősen kicsi az esély arra, hogy egy ekkora tömeg leszakadhatott volna.
Hauck csapata bízik benne, hogy más kutatócsoportok is vizsgálni kezdik új elméletüket. A szakértők következő célja az, hogy felkutassák a hatalmas fémdarab leválásának bizonyítékait. A bolygó belső magjának elemzése természetesen nem könnyű feladat, így hosszú időre lesz szükség, mire sikerül begyűjteniük a szükséges adatokat.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
