Aki a klímaváltozás tényét tagadja, az egy strucc

A klímaváltozás hatásait Magyarország sem kerülheti el, az előrejelzések szerint forró, száraz nyarakra, ismétlődő hőhullámokra, enyhébb telekre kell készülni, miközben felerősödnek és gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek.

A csapadék mennyiségében nem lesz jelentős változás, de eloszlása igen kedvezőtlenül alakul: hatalmas felhőszakadásokból rövid idő alatt hatalmas mennyiség esik, majd sokáig semmi.

Mára pedig ez már mind valóság. Eljutottunk odáig, hogy aki ma a klímaváltozás tényét tagadja, az nem pusztán a világ tudósainak véleményét veszi semmibe, de fejét a homokba dugva a saját szemének sem hajlandó hinni.

Egy év elég hosszú idő ahhoz, hogy az ember fejben tartsa a meteorológiai eseményeket, ezért Molnár László meteorológust kértük meg, segítsen a visszatekintésben. Laikusként akkor még nem is gondoltuk, a végére milyen pontos igazolást nyernek fenti kritériumok.

A doppingolt légkör erősebbet üt vissza

Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a részletekbe, érdemes néhány dolgot tisztázni. Először is nagyon röviden és a lehető legjobban leegyszerűsítve azt, miként okoz a globális felmelegedés időjárási szélsőségeket Magyarországon.

Térségünkben az év 70-80 százalékára a kelet-nyugati irányú, úgynevezett zonális áramlás jellemző. A légköri jelenségek viszonylag kiszámíthatóan követik egymást, ritkák a szélsőértékek, általában kiszámíthatóbb, egyenletesebb az időjárás menete.

Ezzel szemben az észak-déli irányú, meridionális áramlás az északi hideg és a déli meleg levegőt ütközteti, a kiegyenlítődés pedig nagyon durva helyzeteket tud produkálni. A globális felmelegedéssel egyre nagyobb energiának kell kiegyenlítődnie a sarkok és az egyenlítő között, emaitt gyakoribbá válnak a meridionális hullámok, és mind többször alakulnak ki térségünkben is.

Ahogy a fosszilis ereedetű energiahordozók elégetésével folyamatosan doppingoljuk a légkört, sajnos ő is jobban teljesít

– fogalmaz a meteorológus.

Még két fogalmat kell tisztáznunk:

• A meteorológiában szélsőséges időjárási jelenség az, aminek száz évre vetítve 10 százalékos vagy az alatti gyakorisággal fordul elő.
• Extrém időjárási jelenség pedig amelynek megjelenése legfeljebb öt százalék.

Ennek fényében még megdöbbentőbb, a későbbiekben hányszor fogjuk használni e két kifejezést.

Az aszály már télen elkezdődött

A Molnár László magyarázataival kiegészített tények az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából valók, itt lehet köztük böngészni hónapos bontásban.

• December (2016): szélsőségesen száraz hónap volt, az ország legnagyobb részén, a Dunától keletre gyakorlatilag nem hullott csapadék. A rekordot Tiszabecs jegyzi 27 milliméterrel, amiből 10 mm egyetlen napon esett – a decemberi országos átlag 30-40 mm. Hidegebb volt a megszokottnál, az elvárt 0,3-0,4 fok helyett átlagosan nulla fok alatt alakult a hőmérséklet, és a két szélsőérték is messze esett egymástól: -14,1 és plusz 16,2. Előbbit 31-én mérték, és már a januári nagy fagyok bevezetője volt – jegyzi meg a szakember.
• Január: brutálisan hidegre sikerült, 1905 óta a 10. leghidegebb januárunk volt, amivel kiérdemli a szélsőséges jelzőt. Ám, ha csak 50 évre tekintünk vissza, extrémnek számít. Több helyen alig esett pár milliméternyi csapadék, de az összmennyiség is elmaradt a 40-45 mm-es átlagtól.
• Február: melegebb volt a szokásosnál, plusz két fok helyett 3-4 volt az általános, és a csapadék is alulmúlta a szokásos mennyiséget. Ahol azonban esett, ott aztán jött bőven: a zalai Gutorfölde a havi átlag kétszeresét kapta, Szuha Mátraalmáson pedig 24 óra alatt majdnem másfélszerese esett: 52 mm. A hőmérséklet is kitett magáért, a két szélsőérték -9,6 és plusz 21,6 Celsius-fok volt.

Összességében tehát a 2016/2017-es tél hidegebb és jóval szárazabb volt a megszokottnál, az átlagos csapadékmennyiség alig kétharmada hullott, ennek is többsége az ország területének körülbelül harmadát jelentő Dunántúlon. Márpedig a téli csapadék nagyon fontos a természet és a mezőgazdaság számára is:

Az alacsony hőmérséklet miatt gyenge a párolgás, a víz jó mélyen képes átjárni a talajt, ez biztosítja a tavaszi »ébredést«. Száraz tél után az őszi vetés csak küszködik, és a gazdálkodók tavasszal is csontszáraz földbe kénytelenek elszórni a magokat. Mindkét esetben csak átlagon felüli tavaszi esők biztosíthatják a termés elvárt mennyiségét és minőségét

– világít rá a meteorológus. Hiába reménykedtünk, nem jött be.

A kevesebb csapadék sokkal értékesebb lehet

• Március: száraz és mondhatni forróbb volt: a mérések 1901-es kezdete óta a 2017-es volt a második legmelegebb március. Vagyis extrém meleg. Egyedül a Dunakanyar térsége kapott átlag feletti esőt, az országos átlag a havi mennyiség felét karcolgatta, sőt volt, ahol mindössze 0,5 mm hullott. Ezzel már szinte elmondhatjuk: az aszály márciusban elkezdődött. A sokkal melegebb kifejezés sem túlzás, a harmadik hónap rekordja már-már nyarat idéző 25,8 fok volt.
• Április: tovább emelte e tétet, több meleg és hidegrekord is megdőlt, az értékek -7,1 és plusz 27,2 fok között mozogtak. A csapadék mennyisége Somogy kivételével bőven hozta a 40-45 m-es átlagot, sőt a Duna-Tisza közén és az Északi-középhegységben 10 centi esett. Itt is érdekesek a kiugrások: Mátraszentimrén 133,3 mm hullott, ebből 87,7 mm egyetlen nap leforgása alatt. A somogyi Nemeskisfaludnak viszont csak 10,9 mm jutott. Április hozta a formáját, nagyon szeszélyes volt.
• Május: beindult a zivatarszezon, iszonyatos kilengések tanúi lehettünk. A hónap első napján Zabaron -3,2 fokot mértek, az utolsó 31-én pedig Csongrádban 33,5-öt. A brutális égszakadásokból lokálisan elképesztő, 200 mm-nyi eső hullott, Nyírmadán 24 óra alatt 89,9 mm –a májusi átlag 60-70  mm. Ahova viszont nem csaptak le zivatarok, ott folytatódott a szárazság, a békési Méhkeréken például mindössze 12,2 mm-t mértek.

Ez a hónap kiváló alkalmat ad a statisztikák mögött rejtőzködő éghajlatváltozási hatás leleplezésére. A májusi eső aranyat ér, tartja a mondás, és itt a szokásos mennyiségről van szó. De csak akkor igaz, ha csendes, áztató eső formájában érkezik.

Hiába hullik akár a havi átlag négyszerese valahol, ha ez rövid idő alatt történik, a víz nem szivárog be a földbe, hanem haszontalanul elfolyik, sőt villámáradásokat okozhat. Így történhet meg, hogy öt centinyi csapadék szépen elosztva többet ér, mint hirtelen lezúduló 200 milliméter

– mondja Molnár László.

Száraz és forró nyár

• Június: eljött a nyár, egyből hőhullámokkal köszönt be, jóval szárazabb volt az átlagnál és extrém meleg: az elmúlt száz év negyedik legmelegebb júniusa volt. Az a ritka helyzet állt elő, hogy a passzát leszálló ága nagyon magasra feljött északra, és a nyár folyamán unalomig ismételt „afrikai eredetű légtömegek” szállták meg Magyarországot. Azért használtuk rongyosra e kifejezést, mert a nyár során számos alkalommal ismétlődött, ami ugyancsak nem nevezhető megszokottnak. Az aszály pedig folytatódott, bár a lokális zivatarok miatt a statisztikák épp ellenkező képet mutatnak, Nyíregyházán például egy nap alatt zúdult le 97,4 mm eső, a havi átlag másfélszerese.
• Július: rendkívüli szélsőségeket, hőhullámokat tartogatott, miközben az Alföldön 31 nap alatt 25 mm eső esett. Máshol zivatarok dühöngtek, kár is ragozni, a forgatókönyv ugyanaz, mint az előző hónapban azzal a különbséggel, hogy július rátett még egy lapáttal.
• Augusztus: hasonló volt a helyzet, rendkívül előnytelen eloszlásban érkező csapadék, szélsőséges hőségnapok, aszály, definíció szerint is extrém meleg hónap volt. Ahogy a meteorológus fogalmaz: “Augusztus még tovább emelte a tétet.”

A 2017-es nyár az ötödik legmelegebb volt 1901 óta, három komoly hőhullám és több új napi rekord kapcsolódik hozzá. Heves szélviharok, felhőszakadások, jégesők váltották egymást, a három hónap csapadékösszege mégis 17 százalékkal maradt el az 1981-2010 közötti 30 éves időszak átlagától.

Október a klímaváltozás iskolapéldája volt

• Szeptember: aztán augusztus 27-én mintha elvágták volna a nyarat, beindultak a mediterrán ciklonok, szeptember pedig az átlagosnál hűvösebbre sikerült. Még akkor is, ha Békésben 35,1 fokot is mértek. A havi átlagot jóval meghaladó esőt kaptunk, a Vas megyei Felsőszölnökre a 30 nap alatt elképesztő mennyiségű, 253,7 mm eső hullt, és még a bátorligeti 40,5 millimétere minimum is hozta a havi átlagot.
• Október: a klímaváltozás igazi állatorvosi lovának bizonyult, 23-ig szinte egy csepp sem esett, majd a nemzeti ünnepen leszakadt 60-70 mm, a havi normál mennyiség. Aztán megint semmi, majd a hónap végén egy ciklon átlag fölé vitte a mennyiséget.
• November: nagyon száraz volt a novemberünk is, a hazánk legcsapadékosabb régiójának számító Nyugat-Dunántúlon nulla felé tendált a csapadékmennyiség. Somogy és az ország keleti vonala viszont megfelelő mennyiséget kapott. A hőmérséklet nem volt szélsőséges, november volt az év legkiegyensúlyozottabb, mondhatjuk úgy is, a legátlagosabb, legnormálisabb hónapja.

Ennél csak rosszabb lesz

A meteorológussal december közepén beszélgettünk, ezért az év utolsó hónapjának mérlegét nem tudtuk megvonni, ám ami már akkor is nyilvánvaló volt: az első két hétben lehullott az átlagos csapadékmennyiség.

Összességében annyit mondhatunk, 2017. bepillantást engedett az egyre közelebbi jövőbe. Iszonyatos kilengések voltak jellemzőek az egész évre, szinte nem volt olyan vészjelzés (erős szél, jégverés, extrém hideg, hőségriadó, nagy mennyiségű csapadék, stb.), ami ne érte volna el a legmagasabb, vörös szintet. Volt, ami többször is

– fogalmaz Molnár László.

A helyzet pedig egyre rosszabb lesz, a szélsőértékek még jobban kitolódnak a klímaváltozás következtében.