A kutatók az eLife-on ismertették legújabb eredményeiket. A csapat azt írja, olyan nyirokereket találtak, amelyek elvezetik a hulladékot és folyadékot az agyból – számol be az IFLScience. A hálózat létezésének bizonyítására több mint kétszáz évet kellett várni.
A rendszer elméletét először 1816-ban vetette fel Paolo Mascagni. Az olasz tudós azt állította, hogy nyirokcsatornákat fedezett fel az általa boncolt tetemek agyában. Igaz, azóta senkinek sem sikerült hasonló hálózatot azonosítania.
Daniel Reich, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa a közelmúltban kollégáival MRI-vel térképezte fel öt egészséges alany agyát. A résztvevőkbe a kísérletet megelőzően olyan mágneses festéket fecskendeztek, melynek molekulái túl nagyok ahhoz, hogy az agyba kerüljenek, ugyanakkor elég kicsik ahhoz, hogy kiszivárogjanak a véráramból és elérjék az agyat körülvevő agyhártyát.
Később egy másik, nagyobb molekulákból álló festékkel is elvégezték a tesztet – ezen anyag részecskéi méretük miatt nem tudták elhagyni a véráramot. A második teszt során az MRI nem mutatta ki a festéket a nyirokerekben.
A testben található nyirokerek fontos szerepet játszanak az immunsejtek és a hátramaradt anyagok szállításában. A fehérvérsejtek a véráramon keresztül jutnak el a szervekhez, és a nyirokrendszeren keresztül távoznak, amely segíti a keringetésüket.
Az új tanulmány szerint az agyban is létezik egy hasonló elvezetőrendszer. A szakértők következő célja az, hogy kiderítsék, vajon az ideggyulladásos rendellenességben szenvedő alanyoknál is működik-e a hálózat.
Teljesen meglepődtem. Az orvosi iskolában azt tanultuk, hogy az agynak nincs nyirokrendszere
– mondta Reich. A szakértő hozzátette, régóta tudják, hogy a folyadék miként kerül az agyba, most pedig már azt is látják, hogy a többi szervhez hasonlóan az agyból is a nyirokereken keresztül ürül ki a folyadék.
Bár a csapat eredményei mindenképp meglepőek, további vizsgálatokra lesz szükség a felfedezés igazolásához. Ha bebizonyosodik, hogy a nyirokhálózat valóban létezik, az alapjaiban változtathatja meg az emberi agyról kialakított tudományos képet.
