Augusztus végén a fővárosi közgyűlés elsöprő többséggel szavazta meg a jobbikos Tokody Marcell javaslatát, miszerint 2025-ig minden kanadai nyárfát kivágnak a főváros területén. A két legfőbb indok, hogy a fa magjait reptető vattaszerű szösz összegyűlve tűzveszélyes, a levegőben szállva pedig sokak nyálkahártyáját fizikailag irritálja.
Egyelőre négy, potenciálisan több ezer áldozat
Egyesek újabb fapusztításról beszélnek, hiszen kevés a rendelkezésre álló idő: a kivágott példányok pótlásaként ültetett fák 7-8 év alatt minőségileg közel sem képesek pótolni a régieket. Mások viszont vélt vagy valós nyárfaallergiájuk okán nagyon is pozitívan fogadták a hírt.
Ehhez hozzátartozik, hogy a társaság által kezelt kiemelt parkokban még 37 ezer 329, míg a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő közutak mentén mintegy 110 ezer fa található, és persze ott vannak a magán- és intézményi területen lévő növények is.
Egyes becslések szerint több száz, de inkább több ezer kanadai nyárfa lehet Budapesten, a fővárosi rendelet nevesíthető alanya viszont mindmáig négy, azaz 4 négy darab növény.
Négy fa és nyolc év
Több hír a témában szeptember eleje óta nem érkezett, ezért először Tokody Marcellt, a Jobbik budapesti képviselőjét kerestük meg. A négy kanadai nyár ellen hozott intézkedésről és a facsereprogram szűk határidejéről kérdeztük.
Budapesten csak a kiemelt fasorok tekintetében létezik fakataszter, itt valóban négy kanadai nyárfa található. Kezdeti lépésként fel kell mérni a város faállományát, hogy tiszta képet kapjunk
– mondta a politikus a 24.hu-nak. Hozzátette: a főváros gondnoksága alatt álló területeken valószínűleg ekkor is igencsak alacsony arányt fognak képviselni a kanadai nyárfák.
Ezért kell bevonni az önkormányzatokat és a lakosságot is, valamilyen módon őket is meg kell győzni a facsere végrehajtásáról.
A kivágott fák pótlásáról azt monda, a politika feladata kijelölni az irányt, a végrehajtás idejéről, mikéntjéről szakemberek döntenek. Amennyiben egységes szakmai állásfoglalás születik a rendelkezésre álló idő rövidségéről, akkor nyilvánvalóan ki kell nyújtani a határidőt. (Itt ugye arról van szó, az újonnan ültetett fák nyolc év alatt nem tudják ugyanazt a minőséget nyújtani, amint a kivágott egyedek jelentettek.)
Kompromisszumos megoldás született
Felmerül az emberben, ezek szerint a 2025-ös dátumot nem átgondolt, megalapozott szakmai vélemények alapján tűzték ki?
A kérdésben több egyeztetés is történt, a jelenlegi csaknem nyolc év köztes megoldás. Kompromisszum a budapesti zöld területekért aggódó emberek és azon lakosok között, akik a lehető legrövidebb időn belül megszabadulnának a nyárfáktól
– fogalmazott Tokody Marcell.
Kanadai nyárfa ügyben tehát annyi biztos, hogy van egy önkormányzati határozat, amelynek nyomán jelenlegi állás szerint kivágnak négy fát, a helyükre pedig olyan várostűrő fajokat ültetnek, amelyeket az emberek is „eltűrnek”.
Utánajártunk, mennyire jogos a nyárfák elleni támadás, illetve hogyan néz ki szakmai szempontok alapján a facsere.
Tűzveszély és allergia
Tény, hogy a kanadai nyár magját körülvevő vattaszerű, úgynevezett repítőszőrök nagyon gyúlékonyak. Ha valahol ez az anyag nagy mennyiségben felgyűlik, elég egy még égő cigaretta csikket rádobni és már fel is lángol. Igaz, hamar ellobban, de addigra meggyújthatja a körülötte lévő száraz leveleket, gallyakat, akár nagyobb tűz is lehet a vége – erősítette meg a lapunk által megkérdezett tűzvédelmi szakértő.
Ha valakinek épp a szemébe száll nyilván kellemetlen, de ami a köztudatban elterjedt allergiát illeti, a nyárfa „szösze” ártalmatlan. Anyaga cellulóz, nem okoz allergiát, ám épp a nyárfa szórása idején virágoznak a pázsitfűfélék, amelyek viszont már komoly tüneteket produkálhatnak az arra érzékenyekben – olvassuk a Levegő Munkacsoport blogján.
Két lépcsőben kellene
Bármilyen fákról is legyen szó a városban, felbecsülhetetlen szerepük van a levegő tisztításában, a por megkötésében, a nyári kánikula elviselhetővé tételében: párásítják a levegőt és árnyat adnak. A fő kérdés így mégis csak az, hogyan lehet ezen előnyök megtartása mellett, minőségi visszaesés nélkül „kicserélni” a növényeket.
Mindenekelőtt azt kell tudni, városi parkok esetén a kanadai nyár úgynevezett pionír faj. Látványosan nő, nagyon gyorsan, 5-10 év alatt betölti szerepét, ezért telepítették tömegesen Budapesten is a szocialista érában utak mellé, lakótelepek tereprendezésénél.
A ledózerolt területek parkosításának első lépéséhez kiváló választás a nyárfa. Csakhogy a második ütemben legfeljebb tíz éven belül meg kell kezdeni melléjük az olyan lassan növő, de értékes fajok ültetését, mint a tölgy, a juhar, a kőris, a páfrányfenyő és még sorolhatnánk hosszasan
– mondja a 24.hu-nak Megyeri Szabolcs kertészmérnök.
A kanadai nyár 15-25 éves korára kiöregszik, hanyatlani kezd, ilyenkor ágait vissza kell vágni, majd szép sorban eltávolítani az elhalófélben lévő egyedeket.
A mostani gyakorlat jobb
Sajnos Magyarországon ez a második lépés elmaradt. Pontos számot a szakember sem tud, de több száz, sőt néhány ezerre becsli a kanadai nyárfa állományát Budapesten. Ha ezt most szűk nyolc év alatt „lecserélik”, bármit is ültetnek a helyükre hiányuk évtizedekig jól látható és érezhető lesz.
A kertészmérnök értelmetlennek és károsnak tartja a rendeletet már csak azért is, mert kanadai nyárt már évek óta nem ültetnek a fővárosban. A betegség, elöregedés miatt kivágott fák helyére jelengyakorlat szerint, értékesebb és problémamentes fajokat ültetnek. Idővel tehát így is, úgy is eltűnne a kanadai nyárfa Budapestről anélkül, hogy megkopasztanánk a várost.
(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)
