A cecelegyet és az általa terjesztett halálos álomkórt régóta ismeri a tudomány, világos az is, hogy a kórokozó a vérszívó rovar nyálával jut emberbe, állatba. Nagyteljesítményű elektronmikrószkóppal készített felvételekből most az is kiderült, miként képes ez a kis állat átdöfni a vastag bőrt is, hogy eljusson a véredényekig.
Az arzenál
Szájszervén éles fogak, reszelőszerű képződmények sorakoznak, amelyekkel pillanatok alatt felkarcolja, felkaparja a bőrt.
Ezután véralvadásgátlót tartalmazó nyálat fecskendez a sebbe, és betolja szívókáját, megkezdi a vérszívást. A kutatók korábban sima falúnak, szószálszerűnek hitték ezt a szervet, ám most kiderült: egészen bonyolult struktúrák „díszítik”. Hogy miért, azt még homály fedi. Más vérszívóknak, például a szúnyogoknak nincs szükségük ilyesmire.
Álomkór
Az álomkórt egy egysejtű parazita, a tripanoszóma okozza, amely beteg ember vagy állat vérével kerül a légy szervezetébe, majd a következő csípéssel – a rovar nyálával – kerül újabb emberbe. A betegség az agyvelő- agyhártyagyulladás kórképét mutatja. Maga a csípés nem jár fájdalommal, de néhány nap múlva bőrpír, fájdalmas duzzanat jelenik meg a nyomán.
- A betegség első fázisában magas láz, fejfájás, verejtékezés jelentkezik.
- A második fázisban a paraziták a központi idegrendszert támadják, kialakul az álomkór tipikus tünetegyüttese: érzészavarok, személyiségváltozás, közönyösség, aluszékonyság, bénulások, hangulatingadozások. Ezzel párhuzamosan szívizomgyulladás jöhet létre.
- Kezelés nélkül hat hónapon belül halállal végződik.
