A sírban további hét múmiát, fakoporsókat, csontokat, agyagedényeket, kis szobrokat, ékszereket, és az ókori egyiptomi hiedelemvilág szerint a túlvilágon szolgaként segítő usébti figurákat is azonosítottak.
A kriptában talált hieroglifák alapján a nyughelyet eredetileg egy aranyművesnek, Amenemhatnak alakították ki. A felirat szerint feleségét Amenhotepnek hívták. Bár a korszakban ezt a nevet általában férfiak viselték, a kamra hieroglifái mégis azt állítják, hogy Amenhotep a „ház úrnője” volt. Azt egyelőre nem tudni, hogy a nő miért kapta ezt a nevet.
A pár az időszámítás előtti 15. században élt, a XVIII. dinasztia korában. Khaled El-Enani, az egyiptomi régiségek minisztériumának munkatársa szerint a szakértők ezt a időszakot az Újbirodalom korának hívják. Ezen periódusban Egyiptom területe felett egyetlen fáraó uralkodott, a birodalom hatalma pedig egyre erősödött.
A sírt később, a 11-10. században, azaz a XXI. és XXII. dinasztia alatt ismét felhasználták – ezt az időszakot harmadik átmeneti kornak nevezik. A harmadik átmeneti korban Egyiptom területe nem mindig volt egységes, a régióban egyre nőtt a líbiai katonai vezetők hatalma, a 10. század közepén pedig líbiai fáraó került Egyiptom élére.
A lelőhelyet a régiségek minisztériumának csapata találta meg. A kutatókat Mosztafa Vaziri vezette, a minisztérium luxori osztályának feje. A szakértő korábban folytatott már ásatásokat Dra’ Abu el-Nagánál. Vaziri úgy véli, hogy az aranyműves sírjának közelében további nyughelyeket azonosíthatnak.
Ha folytatjuk az ásatást, további négy sírt találunk a térségben
– mondta a szakértő.
Amenemhat nyughelye már a második aranyművesekhez köthető sír, melyet idén az ókori Egyiptom területén felfedeztek. Júniusban a mai Szudánban fekvő Száí-szigeten bukkantak egy aranybányászokhoz és -művesekhez tartozó kriptára.
