Az egész országot sokkolta, hogy a Merényi Gyula Kórház pszichiátriáján leszakadt álmennyezetről patkány zuhant az egyik ápoló elé. Úgy látszik, az ügy megragad a szokásos egymásra mutogatásnál, de a hír kisebb „patkányparát” indított el. Egyre-másra érkeznek a beszámolók, fotók és videók a bulinegyedben grasszáló, szemétkupacokon lakmározó jókora rágcsálókról.
Kétezerrel több, de így is minimális
A szakemberek épp a közelmúltban végeztek mindenre kiterjedő felmérést, amely alapján 99,5 százalékos pontosságú becslést adtak a fővárosi patkányok számáról: jelenleg kevesebb mint 20 ezer patkány él a fővárosban, ami megközelítőleg kétezer példánnyal több a tavalyi egyedszámnál.
Budapest 525 négyzetkilométeres területén 1,759 millió fő él, tehát száz lakosra évente kevesebb, mint egy patkány jut, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony arány
– mondta el a 24.hu-nak Dr. Bajomi Dániel, a Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója. A fővárosi önkormányzat megbízásából ez a cég végzi Budapest patkánymentesítését immár csaknem fél évszázada.
Nézzünk két példát, két olyan várost, amelyekre a többség minden szempontból “felnéz”:
- Párizs, a szűken vett történelmi város területe 105 négyzetkilométer, 2,2 millió lakossal és hárommillió patkánnyal. Egy emberre 1,3 patkány jut.
- New York 789 négyzetkilométeren terül el, 8,4 millió ember és 16 millió patkány lakja. Két patkányt számolhatunk egy emberre.
Tényleg nem túlzás, hogy még az idei kétezres növekmény dacára is Budapestre kirakhatnánk a “patkánymentes övezet” táblát úgy az állatok létszámát, mint a város területéhez és a lakosságszámhoz viszonyított arányát tekintve.
Szeméttel etetjük őket
A fővárosiak nagyon ritkán, a többség egyáltalán nem találkozik patkánnyal, ezért nekünk az a hír, ha látunk egyet. Pedig:
nem az a szenzáció, ha egy világvárosban patkányt látunk az utcán, hanem az, hogy van olyan világváros, mint Budapest, ahol adott esetben évekig nem látunk egyet sem
– fogalmaz Bajomi Dániel.
Kórházban a patkány nyilvánvalóan tűrhetetlen, de azon nincs mit csodálkozni, ha éttermek mögé kidobált ételmaradék, a bulinegyed túlcsordult kukái környékén előfordulnak potyázó rágcsálók.
Évről-évre tapasztalható, hogy növekszik a fővárosi utcákat elborító szemét: ételmaradék szétdobálva, hulladékkupacok itt-ott, a már napközben túlcsorduló kukákat csak következő reggel vagy napokkal később ürítik. Éjszakánként ezek terített asztalként vonzzák a patkányokat.
Bajomi Dániel szerint
A városi életmódra specializálódott patkányok egyébként nappal földbe fúrt fészkeikben, pincékben húzzák meg magukat, a szürkület beálltával válnak aktívvá és indulnak táplálékot keresni. A közvélekedéssel ellentétben a csatornák számukra nem életteret, hanem elsősorban közlekedési útvonalat jelentenek.
A Belváros minden házában patkány volt
Nem is olyan nagyon régen lényegesen rosszabb volt a helyzet. 1970-ben a fővárosi – akkor még – KÖJÁL átfogó vizsgálata kétmillióra becsülte a budapesti patkányok számát, átlagosan az épületek 32,8 százaléka számított fertőzöttnek, de a Belvárosban ez az arány száz százalék volt. A rágcsálók okozta kárt évi 3-400 millió forintra (1970-ben!) becsülték.
A teljes Budapestre kiírt patkánymentesítési pályázatot a Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft. elődje nyerte: 1973-ra sikerült minimálisra csökkenteni a patkányok számát, az úgynevezett „patkánymentes állapot fenntartása” érdekében végzett munkát azóta is ez a cég végzi.
Olyan nincs, hogy egy városban egyetlen patkány se forduljon elő, a „patkánymentes állapot” definícióját ezért elég körülményes lenne megadni, de fővárosunk köré felépíthetjük:
Budapest az egyetlen olyan világváros, ahol a patkányok sem közegészségügyi, sem gazdasági kárt, sem közérzeti problémát nem okoznak
– fogalmaz az ügyvezető igazgató.
Ingyenes az irtás, be kell jelenteni
A fővárosban összesen körülbelül 225 ezer ingatlan van, de az állandó építkezések hatására a szám egyre növekszik – ezeket nevezi a szakma objektumoknak. A cég munkatársai 80, úgynevezett veszélyeztetett objektumot havi rendszerességgel ellenőriznek, úgy mint pályaudvarokat, élelmiszeripari létesítményeket, piacokat: azokat a területeket, ahol a patkányok nagy valószínűséggel elszaporodhatnak, vagy ahová könnyen behurcolhatjuk őket.
Ezen kívül, ha bárki – magánszemély, cég, intézmény – bejelentést tesz akár egyetlen patkányról is, a Bábolna Bio munkatársai 24 órán belül (hétvégén 48 órán belül) kötelesek kimenni a helyszínre, felderíteni a terepet, és aztán meg is kezdik az elhárítást. A fővárosi önkormányzat számlájára, azaz a megrendelő számára teljesen ingyen.
Sőt, a patkányészlelés bejelentésével a lakosság is nagyon sokat tehet a budapesti patkányok esetleges elszaporodása ellen.
(Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila)
