Hetek óta gyűrűzik az EU-s tojásbotrány, a híradások mérgezett tojásokról, 17 ország érintettségéről, csalásról, és egy bizonyos Fipronil nevű rovarirtó szerről szólnak – nem ismételjük az ismert részleteket. Aztán kedd este megjelent a hír: Magyarország is “érintett”.
Laikusként viszont nem igazán hallottunk arról,
- hogyan kerülhet egy tojásba rovarirtó szer,
- hazánk hogyan maradt ki ebből az egészből,
- illetve mennyire komoly egészségügyi hatásai lehetnek a “mérgezett” tojásoknak?
Általános jelenség, hogy bármilyen, az egészségre potenciális veszélyt jelentő anyaggal szennyezett élelmiszert a sajtó azonnal mérgezőnek nevez. Pedig esetünkben sem ez, hanem a szennyezett a helyes kifejezés. Senki nem fog meghalni, ha megeszik egy ilyen tojást
– mondja a 24.hu-nak Nagy Attila, a NÉBIH Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese.
Tyúkból a tojásba, onnan az emberbe
De kezdjük az elején. A Fipronil egy Magyarországon is ismert gyógyszer hatóanyag, kutyák, macskák számára készített bolha- és kullancsirtó nyakörvekben, cseppekben alkalmazzák. Ezek az élősködők tetvekkel kiegészülve a csirkéket sem kímélik, nyilvánvalóan meg kell őket védeni tőlük. Kiváltképp ott, ahol nagy tömegben élnek együtt.
Erre meg is vannak a különböző ellenőrzött, engedélyezett, főként gyógynövényalapú készítmények. És itt jön a csalás. A Fipronil nagyon hatékony, kiválóan lehet vele növelni a tetűirtó hatékonyságát: egyszerűen lepermetezik vele a baromfit. Csakhogy nem véletlenül van tiltólistán emberi fogyasztásra szánt állatok esetében: zsírban oldódó vegyületről van szó, ami felhalmozódik a szervezetben, a csirke húsával és a tojással pedig az emberbe jut.
Extrém esetben 10 tojás is problémás lehet
Ezzel el is érkeztünk a mérgező vagy sem kérdéséhez. Az eddigi vizsgálatok eltérő mennyiségben találtak Fipronilt a szennyezett tojásokban, de minden esetben az unió által megengedett értéknél többet, az egészségügyi határértéknél viszont nagyságrendekkel kevesebbet.
Az élelmiszerekben elfogadható mennyiséget a szakemberek az alapján szabják meg, hogy adott vegyület akkor se okozzon egészségügyi problémát, ha évekig, évtizedekig halmozódik az emberi szervezetben
– magyarázza Nagy Attila.
A Fipronil szervezetünkre gyakorolt hatása nagyban múlik az illető korától, fizikai és egészségi állapotától. Általánosságban viszont elmondható: az Európa-szerte begyűjtött és megsemmisített tojásokból elképzelhetetlenül nagy mennyiséget kellene valakinek megennie ahhoz, hogy mérgezési tünetek jelenjenek meg.
Vannak azért extrém esetek is, Belgiumban például lefoglaltak olyan tojásokat, amelyekből 10 darab elfogyasztása is már problémát jelenthetett volna. Ilyen azonban szerencsére nem történt, egyetlen, fipronilos tojástól való megbetegedésről sincs tudomásunk
– jegyzi meg Nagy Attila.
Szerencsénk volt
Bár 17 EU-s állam érintett, Magyarország megúszta a szennyezett tojást, és most már biztosan nem is fogunk vele találkozni a hazai boltok polcain. Idén csak a két leginkább érintett Németországból és Hollandiából havonta 30-60 tonna tojást importáltunk.
És szó szerint. A NÉBIH igazgatóhelyettesével folytatott beszélgetésünk után jött:
A gyors reagálás annak köszönhető, hogy az egész rendszer szigorú ellenőrzés alatt áll, a behozott tojásokat kétszer is megvizsgálják: egyszer a feladás helyén az ott illetékes hatóság, másodszor pedig megérkezés után itthon a NÉBIH.
(Kiemelt kép: MTI/EPA/Vincent Jannink)
