Az InfoRádióban Juhász Árpád geológus azt mondta, hogy a Föld múltjának nagyobb részét is nevezhetnénk globális felmelegedésnek, százmillió években mérhető, amikor a jelenleginél több mint tíz fokkal magasabb volt a légkör átlagos hőmérséklete és virágzott az élet.
Ez pont a dinoszauruszok kora, amikor a Földnek egyáltalán nem voltak jégsapkái és rendkívül dús vegetáció volt a mai Északi-sarktól a mai Déli-sarkig.
A szakember emlékeztetett rá, hogy földtörténeti szempontból most is egy jégkorszakban élünk;
ha a Föld négy és fél milliárd éves múltjához viszonyítjuk a jelenlegit, akkor benne vagyunk még egy viszonylag hideg periódusban, egy jégkornak nevezhető időszakban.
Ez a korszak hárommillió éve kezdődött, korábban sokkal melegebb is volt. Azt megelőzően pedig igazán nagy jégkor a földtörténeti ókor végén volt, hatalmas jégsapkákkal és volt olyan is, amikor szinte az egész bolygót jég borította majdnem az Egyenlítőig. A legjobban a gleccsereken mérhető le a változás, és az most ijesztő mértékű, 3-4 százalékot is elérhet egy év alatt, ami dráma az ivóvíz miatt is.
Az unokáinknak tartogatott vízkincs nagy része egyszerűen eltűnik a szemünk elől, végső soron eljut a tengerekbe, beolvad az óceánokba, a sós vízzel keveredve közvetlen felhasználható édesvízként eltűnik.
Juhász Árpád példaként hozta, hogy az osztrákok kiszámolták, csak a Pasterze gleccsernél 1851 óta másfél milliárd köbméter jég olvadt el.