Mengele saját autóján vitte a cigány gyerekeket a gázkamrához

Németországban a “cigánykérdés” már a XX. század elején rendőri ügy volt. A romákat Bajor- majd Poroszországban minősítették bűnöző életmódúaknak, a csavargókkal, munkakerülőkkel vették őket egy kalap alá, sokan a vegyes házasságok betiltását követelték. Ha pedig egy roma gyerek nem tudott németül, szellemi fogyatékosnak bélyegezték és intézetbe zárták.

Fajilag tiszták

A nácik valójában csak folytatták ezt a hagyományt, és azt valósították meg, amit a radikálisok már régóta követeltek. Önálló cigány törvény nem született, a mintegy 28 ezer németországi roma üldözéséhez a zsidótörvényekkel teremtettek jogalapot. Sorsuk az üldözés, kényszer-sterilizálás, majd a megsemmisítés volt.

Ám a zsidókkal ellentétben nem minden romát üldöztek. Náci fajtudósok meghatározták a “fajilag tiszta cigány” fogalmát, őket békén hagyták. Ám a “keverékekre” és a vándorcigányokra – és ők alkották a cigányság mintegy 90 százalékát – halál várt.

A háború alatt a német megszállás alá került területeken is gettókba zárták, majd koncentrációs táborokba hurcolták a cigányokat. Az áldozatok összlétszámáról csak becslések vannak: a kétmilliós európai cigányság 10-30 százaléka vált a holokauszt áldozatává.

Rezervátum

Himmler parancsára 1943 elején kezdték a romák deportálását Auschwitz-Birkenauba, a II. világháború végéig 15 országból összesen 23 ezer európai cigányt hurcoltak ide, közülük legfeljebb 3300-an távoztak élve.

A birkenaui cigány tábor lakói egészen más körülmények között éltek, mint a zsidók:

• a romákat nem szelektálták, vagyis érkezéskor nem ölték meg a munkára alkalmatlanokat,
• a családok együttmaradhattak, a gyerekek még játszóteret is kaptak,
• civil ruhájukat és ingóságaikat megtarthatták, a hajukat nem borotválták le,
• dolgozniuk jellemzően csak saját táborrészük építésén kellett.

Ennek oka az lehetett, hogy Himmler eredetileg egy faji kutatásokat szolgáló “cigány rezervátumot” akart létrehozni. A nácikat ugyanis nagyon érdekelte, hogy a népcsoportot valójában “idegenvérű ázsiai”, vagy indiai eredetű, igazi árjának kell-e tekinteni?

A terv totális kudarcba fulladt, az egyre zsúfoltabb táborban járványok pusztítottak, Mengele arcüszkösödésben szenvedő gyerekeken, később ikreken kísérletezett.

A 371 Birkenauban született gyerek mindegyike itt is halt meg.

Mengele ellenezte az akciót, aztán…

Himmler végül a szörnyű körülmények és a zsúfoltság felszámolása okán 1944 tavaszán utasította a parancsnokot a cigány tábor lakóinak megsemmisítésére. Az akciót május 16-ára tűzték ki, nem véletlenül: ekkor érkeztek az első magyar transzportok.

Miután egy SS őr figyelmeztette őket, a romák is készültek május 16-ára: botokkal, késekkel várták az akciót.

A megdöbbent katonák visszavonultak, nem kockáztattak harcot a magyar zsidók érkezésének első napján. A tábort végül 1944. augusztus 2-án sikerült felszámolni. Napközben kiválogattak 1408 munkaképes embert, őket más táborokba vitték, majd éjjel fegyveres, kutyás SS-őrök rontottak a rabok közé, és letörték az ellenállást. Összesen 2897 romát vittek teherautókon a gázkamrába.

Az ott szolgáló zsidó Sonderkomando egy tagja szerint az SS-ek zavarban voltak. Sokan jóban voltak a cigányokkal, még Rudolf Höss táborparancsnok is kedvenc foglyainak nevezte őket.

Mengele is ellenezte az akciót, végül mégis saját kocsiján vitte a bujkáló gyerekeket a krematóriumhoz

– írja a Holokauszt Magyarországon.

A cigány holokauszt emléknapja

A Birkenauba deportált magyar foglyok barakkjaikban lapulva, remegve hallgatták, ahogy a cigányokat elgázosították, majd holttestüket elégették.

Szívszorongva figyeltük a nehéz teherautók zúgását […] sűrűn fordultak a láger és a gázkamra között […] Szívbe markolóak voltak a sikolyok, a segélykiáltások.

Augusztus 2. a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja 1972. óta.

Kiemelt kép: Getty Images/Sean Gallup