Ahogyan arra számítani lehetett, levált a Larsen C-selfjégről egy 5800 négyzetkilométeres, nagyjából két Luxemburgnyi területű jéghegy, és most a Weddell-tengeren sodródik.
A leszakadást szerdán reggel észlelték a tudósok, amikor kielemezték a régióról készült legfrissebb műholdfelvételeket.
A leválás miatt a Larsen C-jégself mérete most már tíz százalékkal kisebb a korábbi állapotához képest, és ezáltal teljesen megváltozott az Antarktisz-félsziget alakja is.
Korábbi felvételek:
Az 5800 négyzetkilométeres jéghegy feleakkora, mint a rekordtartó B-15 jéghegy – ami még 2000-ben vált le a Ross jégselfről -, de így is benne van a top tízben.
A jéghegy repedése évről évre fokozatosan nőtt, de május 25. és május 31. között hirtelen 17 kilométerrel kiszélesedett. Június 24. és június 27. között a jég mozgása felgyorsult és napi tíz méterrel tolódott arrébb az érintett szakaszon.
A rendelkezésre álló adatok szerint a szakadék több helyen is elágazott, ami arra enged következtetni, hogy több kisebb jéghegy is kialakult.
A tengeri jég vékony rétegeitől eltérően a selfjegek több száz méter vastag jégtömeggel rendelkeznek és úgy viselkednek, mint a támfalak, amik visszatartják és lassítják a gleccserek mozgását a tenger irányába.
Az Antarktiszon annyi jég van, hogyha az egész elolvadna, a tengerszint 60 métert is emelkedne
– magyarázta Martin Siegert, az Imperial College London társigazgatója.
Bár a történtek drámaian hangoznak, a szakértő szerint ez önmagában még nem okoz tengerszint-emelkedést.
Úgy kell elképzelni, mint egy jégkockát a gin-tonicban: már lebeg a vízen, és ha megolvad, szinte egyáltalán nem változtatja meg a víz mennyiségét az üvegben.
A jéghegy leválása mindössze néhány héttel azt követően történt, hogy Donald Trump amerikai elnök kiszállt a párizsi klímaegyezményből.
