A szakértők által vizsgált rendszerek az infravörös tartományban 10 000-szer fényesebbek, mint a Tejútrendszer.
A szemlélődő érdekes struktúrákat is felfedezhet a képeken: gyűrűket és fénysávokat. Ezek többnyire a gravitációs lencsehatás által kiváltott formák. A jelenség lényege, hogy a nagy tömegű objektumok, például a galaxisok, elhajlítják a mögöttük található objektumok fényét.
A lencsehatásnak köszönhetően a szakértők alaposan meg tudták vizsgálni a távoli galaxisokat. James Lowenthal, a Smith College csillagásza és az új elemzés vezetője szerint az efféle rendkívül fényes, nagy tömegű, sok csillagot termelő galaxisok igen ritkák. A kutatók a gravitációs lencse nagyításának köszönhetően olyan apró részleteket is fel tudtak fedezni, melyeket más módszerrel lehetetlen.
Nem tudják, miért ilyen termékenyek
Az elképesztő mennyiségű égitest születése és pusztulása rengeteg gázt és port termel, ez pedig sok hullámhosszon elhomályosítja a galaxisokat. Az infravörös tartományban azonban a kutatók átlátnak a por- és gázrétegen.
A csapat által vizsgált galaxisokat az Európai Űrügynökség Planck műholdja fedezte fel, később pedig más eszközök is megfigyelték. A Hubble elemzése volt az, amely bebizonyította, hogy a gravitációs lencsehatás valóban jóval fényesebbé és láthatóbbá teszi a távoli rendszereket.
A galaxisok gyors csillagképződése egybeesik az Univerzum legtermékenyebb időszakával, a 11,5-8 milliárd évvel ezelőtti periódussal. Igaz, ennyire aktív és fényes galaxisok még ebben a korszakban is ritkák voltak.
A Világegyetem közelebbi területein a szakértők több rendkívül fényes infravörös galaxist is azonosítottak már. Ezen rendszerek szinten nagy tömegűek, porban gazdagok, és igen sok csillag keletkezik bennük. Az égitestek gyakori születésének kiváltója két spirálgalaxis egybeolvadása. Egy ilyen ütközés során viszonylag kis területre nagy mennyiségű gáz és por kerül, ez pedig remek környezetet biztosít a csillagok kialakulásának.
Éppen ezért a kutatók azt sem értik, hogy a Hubble űrtávcső által vizsgált rendszerek miért szülnek ennyi csillagot. Lowenthal szerint az ősi Univerzum sokkal sűrűbb volt, így nem lehetetlen, hogy a gáz egyszerűen nagyobb mennyiségben fordul elő ezekben a galaxisokban. Esetleg valamilyen eddig ismeretlen forrás táplálja a rendszereket.
Annak feltérképezésében, hogy mi is okozza a gyakori csillagformálódást, a szakértőknek ki kell deríteniük, hogy a képen látható gyűrűket és íveket a lencsehatás, vagy valamilyen egyéb tényező hozta létre. A kutatóknak ehhez valamiképpen el kell különíteniük egymástól a mesterségesen és a természetesen létrejövő formákat.
