Karol Józef Wojtyła 1920 májusában látta meg a napvilágot egy Krakkótól 50 kilométerre fekvő lengyel kisvárosban, Wadowicében. Pappá 1946-ban szentelték, 1964-ben már Krakkó érseke, ’67-ben bíboros lett. I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává, a II. János Pál nevet választotta.
Magyarul szólt a magyarokhoz
Elítélte a kommunizmust, ám a kapitalizmust is ostorozta, bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért, felemelte szavát a háborúk ellen, kiállt az emberi élet és méltóság védelmében. A népek és vallások közti békén, egyetértésen dolgozott, a remény pápájának és a világ plébánosának is nevezték: 104 utazása során összesen 129 országban járt, hívei körében nem “uralkodóként”, hanem nagyon is hús-vér emberként jelent meg.
Különös rokonszenvvel fordult a fiatalok felé, szívesen vett részt rendezvényeiken, bennük látta az egyház és a világ jövőjét.
A XVI. század óta ő volt az első, nem Itália földjén született egyházfő, ráadásul a kommunista blokkból érkezett, csaknem 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb volt a történelemben.
“Ne félj!”
Tényleg soha nem félt. 1981. május 13-án a Szent Péter téren tartott audienciát, amikor a tömegből egy férfi négy lövést adott le rá. Két golyó találta el, egyik a jobb karját, a másik az alhasába fúródott, két célt tévesztett lövedék még két embert megsebesített a tömegben. A pápa kísérői karjába hanyatlott, súlyos sérülésekkel heteket töltött kórházban, de felépült.
Merénylőjét még a helyszínen elfogta Camillo Cibin biztonsági főnök a hívők aktív segítségével. Ő volt a 23 éves, török állampolgárságú Mehmet Ali Agca.
A fiatalember Törökország belsejéből származott egy nagyon szegény családból, már fiatalon bűnözővé vált. A bolti lopások után már bankrablásokban is részt vett, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe. Ez a terrorcsoport több merényletért, robbantásért volt felelős, Agca személyesen is részt vett Abdi Ipekci baloldali újságíró meggyilkolásában. Úgy tudni, idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, ám ezt ő következetesen tagadta.
Talán a KGB
Végül 1979-ben került rendőrkézre, ám még abban az évben megszökött és Bulgáriába ment,majd több mediterrán országban is feltűnt. 1981. május 10-én kifejezetten a pápa meggyilkolásának szándékával utazott vonattal Milánóból Rómába. Már a török börtönben készült feljegyzéseiben is az iszlám ellenségeként és a kapitalizmus egyik jelképes alakjaként írt II. János Pálról.
Máig nem tudni, hogy tényleg magánakció volt-e, ha pedig nem, pontosan ki állt a háttérben, ki vagy kik voltak a megbízók. Rómában állítólag egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével tervezte meg merényletet, az eredeti elképzelés szerint társa is volt. Ő robbantott volna a tömegben a lövésekkel egy időben, hogy a pánikot és felfordulást kihasználva mindketten a bolgár nagykövetségre meneküljenek. De végül csak Agca lépett akcióba.
Az antikommunista pápa jó kapcsolatot ápolt a lengyel Szolidaritás mozgalommal, ezért nem kizárt, hogy a merénylet hátterében valóban a bolgár titkosszolgálatot és a KGB-t kell keresni. Négy embert állítottak bíróság elé Agca vallomásai nyomán 1985-ben, ám ekkor a merénylő visszavonta vallomását, és újat tett: ő Jézus Krisztus, a pápát pedig isteni parancsra akarta megölni.
Három megbocsátás és még egy merénylet
A pápa még közvetlenül a merénylet után, amíg eszméletétnél volt, megbocsátott az elkövetőnek. Később ezt nyilvánosan is megismételte felgyógyulása után a Szent Péter téren mondott Úrangyala-imádságában, harmadszor pedig akkor bocsátott meg, amikor meglátogatta Agcát a börtönben.
A pápa továbbra sem riadt vissza a nyilvános szerepléstől, ami csaknem pontosan egy év után megint majdnem az életébe került. Sokan úgy gondolták ugyanis, hogy a Szűzanya által a portugál Fátimában közölt titkok közül a harmadik épp a II. János Pál elleni merényletet jósolta meg. A pápa 1982. május 12-én épp azért kereste fel a jelenések helyszínét, hogy hálát adjon megmeneküléséért, amikor egy spanyol pap támadt rá bajonettel.
A testőrök leteperték, mégis megvágta a szentatyát. Azt mondta, a Szentatya szovjet ügynök, és intézkedései a kommunista hatóságok sugallatára születtek meg…
