Tudomány

Vízgőzt és furcsa fellegeket találtak a távoli exobolygón

Csillagászok egy csoportja vízgőzt és különleges felhők nyomát fedezte fel a HAT-P-26b nevű exobolygó atmoszférájában.
Korábban a témában:

A szakértők azt is megállapították, hogy a HAT-P-26b légköre többnyire hidrogénből és héliumból áll. A két elem sokkal nagyobb arányban van jelen az égitesten, mint a Neptunusz és Uránusz légkörében, melyek tömegükben viszonylag közel állnak az objektumhoz.

David Sing, az Exeteri Egyetem asztrofizikusa és a Science folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője szerint az új felfedezés azt bizonyítja, hogy az exobolygók légköre sokkal változatosabb, mint ahogy azt korábban gondolták. A szakértő hozzátette, a most vizsgált égitest jóval kisebb, mint a korábban alaposan jellemzett objektumok. Éppen ezért az eredmény nagy áttörésnek számít a csillagrendszerek formálódásának megértésében, illetve a Naprendszerünkkel történő összehasonlításukban.

A HAT-P-26b nagyjából 430 fényévre helyezkedik el a Földtől. Az égitest meglehetősen közel kering gazdacsillagához, 4,2 nap alatt kerüli meg az objektumot. Ez a szoros pálya arra utal, hogy a bolygó kötött tengelyforgású, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja a csillag felé.

Sing kollégáival a Hubble és a Spitzer űrtávcső adatait elemezték. A két teleszkóp a bolygó csillag előtti elhaladásakor gyűjtött információkat. Egy-egy ilyen elhaladáskor a csapat a csillag fényének más-más hullámhosszát szűrte ki, így a légkör színének elemzésével azonosítani tudtak néhány molekulát a HAT-P-26b atmoszférájában. A csapat így fedezte fel a vízgőz nyomát is.

Ekkora tömegtartományban ez a legerősebb vízelnyelő-képesség, amit valaha mértünk

– állapította meg Hannah Wakeford, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatója és az új tanulmány társszerzője.

Igazán különös égitest

Az adatok azt is bizonyítják, hogy a HAT-P-26b-on hatalmas felhők is találhatóak, melyek feltehetőleg az atmoszféra mélyén helyezkednek el, ugyanis nem blokkolják a vízelnyelés jelét. A szakértők úgy vélik, hogy ezen felhők dinátrium-szulfidból, és nem vízgőzből állnak. Ettől az égbolt látványa földi szemmel kifejezetten furcsa lehet.

A HAT-P-26b fellegei minden bizonnyal különlegesen szórják szét a fényt, az objektum égboltja valószínűleg teljesen szürke és elmosódott.

A közeli csillag erős fényét ugyanakkor semmi sem szűri meg, így az gond nélkül törhet át a légkörön.

A teleszkópok adatát felhasználva a szakértők a bolygó légkörének fémességét is tanulmányozták – csillagászati szempontból minden olyan elem fém, amely a héliumnál nehezebb.

A Naprendszerben a fémesség és a tömeg fordítottan arányos. Az Uránusz és a Neptunusz például nagyjából 100-szor fémesebb, mint a Nap, a Jupiter és a Szaturnusz viszont csupán 10-szer.

A HAT-P-26b azonban nem illik a képbe. Az exobolygó ugyan közel olyan nagy tömegű, mint a Neptunusz, fémességben mégis közelebb áll a Jupiterhez.

Wakeford úgy gondolja, ez a különös információ sokat elárul az égitest kialakulásáról és fejlődéséről. A kutató szerint a HAT-P-26b rendkívül közel jöhetett létre a csillagához, ami ellent mond a korábbi elképzelésnek, mely szerint a kisebb bolygók ennél jóval messzebb jelenhetnek csak meg.

Az utóbbi évtizedek során a tudósok egyre több és több távoli égitestet és rendszert azonosítanak. Az új felfedezés hozzájárulhat az exobolygók változatosságának megmagyarázásához.

(Space.com)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.