Az elképesztő mélységet még január végén érték el, a Thor csapata most a rendszer használhatóvá és költséghatékonnyá tételén dolgozik. Az Izlandi Mélyfúrási Projekt tavaly augusztusban indult el, a mérnökön a hatalmas hőmérsékleten és nyomáson található víz egyediségét használják ki az energia előállításához.
Efféle körülmények közt a víz szuperkritikus állapotot vesz fel, melyben se nem gáznak, se nem szilárdnak, se nem folyadéknak nem mondható igazán. A különös halmazállapotban a víz leginkább folyadékszerű gázként írható le.
Egy közelmúltban kifejlesztett módszerrel épp a szuperkritikus víz különleges tulajdonságait aknázzák ki a villamosenergia előállításához. A szakértők úgy vélik, egy ilyen erőművel sokkal több energiát lehet majd termelni, mint a hagyományos módszerekkel.
Ahhoz, hogy árammal és fűtéssel lássanak el egy közepes méretű várost, például a 212 000 lakosú Reykjavikot, 30-35 hagyományos kútra van szükség. A mérnökök úgy vélik, hogy szuperkritikus telepből 3-5 is elég lenne ugyanezen feladat ellátásához.
Izland jelenleg a világ egyetlen olyan országa, amely csak megújuló energiaforrásokat használ – a geotermikus energia a teljes termelés 25 százalékát teszi ki. Bár ez hatalmas siker, a fejlődő ipar, valamint a növekvő autó- és idegenforgalom miatt továbbra is problémát okoz a magas szén-dioxid-kibocsátás. Éppen ezért a szigetország egyelőre nem érte el a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat.
