Tudomány

A sör még egy atomrobbanás után is fogyasztható marad

Egy nukleáris fegyver felrobbanása elképesztő pusztítással jár: a detonációtól az épületek szétmorzsolódnak, a gyúlékony anyagok lángra kapnak, aki pedig valahogy túléli a robbanást, az komoly sérüléseket szenved - és akkor a sugárzásról még nem is beszéltünk. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztul el minden egy ilyen detonációtól.
Korábban a témában:

Van ugyanis esély arra, hogy egy esetleges atomháború túlélői a romok közt kutatva olyan sörös- és üdítőitalos üvegeket találhatnak, melyeknek tartalma még fogyasztható lesz.

1945. és az 1960-as évek közt az Egyesült Államok számtalan földfelszín feletti nukleáris fegyvertesztet hajtott végre Nevada sivatagában. Az 1955-ben meginduló kísérletsorozat, a Teáskanna Hadművelet során 14 bombát robbantottak fel. A kutatók két detonáció előtt néhány sörös- és üdítőitalos dobozt illetve üveget is elhelyeztek a tesztterületen.

A kísérletről végül 1957-ben jelent meg egy tanulmány, “A nukleáris robbanások kereskedelmileg csomagolt italokra gyakorolt hatása” címmel.

Robert Krulwich, az NPR tudományos újságírója posztjában arról ír, 1956-ban két bombát is felrobbantottak, egy 20 és egy 30 kilotonna TNT-nek megfelelő hatóerejű szerkezetet. A szakértők a detonációk epicentrumától különböző távolságokra dobozokat és üvegeket helyeztek el.

A legközelebbiek mindössze 322 méterre voltak a robbanás középpontjától, a legtávolabbiak azonban több kilométerre. A dobozok és üvegek egy részét a földbe ásták, néhányat a halomba raktak, a többit pedig egymás mellé állították.

Bár a detonációkhoz legközelebb található italok némiképp radioaktívvá váltak, a kutatók mégis arra jutottak, hogy vészhelyzet esetén még felhasználhatóak. Mivel a távolabbiak jóval kevésbé lettek kitéve a sugárzásnak, ezek közül több is fogyasztható maradt.

A tudósok annyira bíztak a méréseikben, hogy néhány biztonságosabbnak ítélt italt meg is kóstoltak.

Persze, ha az ember átvészel egy nukleáris támadást, nem az lesz az első dolga, hogy sör és üdítő után kutasson – a radioaktív csapadék (fallout) ugyanis sokáig megközelíthetetlenné teszi a robbantás környezetét.

A radioaktív csapadék – a neve ellenére – nem eső vagy hó, hanem a detonáció után megjelenő sugárzó por és hamu. Az anyag a bomba darabjaiból, illetve a robbanás helyszínén található földből, homokból, kőből, fából és egyéb törmelékekből áll össze. A szél később képes igen messzire is elhordani a falloutot.

Éppen ezért egy nukleáris fegyver bevetése után a túlélőknek mindenek előtt megfelelő menedéket kell találniuk maguknak, a sörözéssel érdemes várni.

(Science Alert)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság
99,98%
Fidesz-KDNP 52,33%
DK 16,19%
Momentum 9,89%
MSZP-P 6,66%
Jobbik 6,41%
Mi Hazánk 3,31%
Kétfarkú 2,62%
LMP 2,18%
Munkáspárt 0,42%
Dr. Trócsányi László
Fidesz-KDNP
Dr. Szájer József
Fidesz-KDNP
Járóka Livia
Fidesz-KDNP
Deutsch Tamás
Fidesz-KDNP
Gyürk András
Fidesz-KDNP
Gál Kinga
Fidesz-KDNP
Hölvényi György
Fidesz-KDNP
Győri Enikő
Fidesz-KDNP
Kósa Ádám
Fidesz-KDNP
Bocskor Andrea
Fidesz-KDNP
Deli Andor
Fidesz-KDNP
Hidvéghi Balázs
Fidesz-KDNP
Tóth Edina
Fidesz-KDNP
Dr. Dobrev Klára
DK
Dr. Molnár Csaba
DK
Rónai Sándor
DK
Ara-Kovács Attila
DK
Dr. Cseh Katalin
Momentum
Donáth Anna Júlia
Momentum
Dr. Tóth Bertalan
MSZP-P
Gyöngyösi Márton
Jobbik
Részletes eredmények