A hangyák génmódosításának legnagyobb akadálya eddig a rovarok társadalma volt. A hangyatojások nevelése ugyanis igen nehéz, ha nem segítik a fejlődésüket a dolgozók. Éppen ezért laboratóriumban szinte lehetetlen genetikailag átszabott petéket tartani. A legtöbb faj ráadásul olyan rendszerben él, melynek élén királynő áll.
Ha ez nem lenne elég, a hangyák genetikája és életciklusa rendkívül bonyolult, egy nagyobb kolónia létrehozása pedig nagyon macerás és hosszadalmas feladat. Míg a génmódosított egerekkel már néhány hónap alatt egész közösséget lehet kialakítani, a rovaroknál ugyanez évekig is eltarthat.
Azonban létezik egy faj, amely alkalmas a genetikai módosításra. A klonális fosztogató hangya, azaz az Ooceraea biroi igen különlegesnek számít a hangyák világában, ugyanis a közösségei élén nincs királynő. Az egyes nőstények saját petéket rakhatnak, melyekből tökéletes másaik kelnek ki.
A Rockefeller Egyetem szakértői ezt a jelenséget használták fel. A kutatók egy igen gyakori génmódosító technikát, a CRISPR-et alkalmazták, ezzel alakítottak át egy, a hangyák szaglási rendszerét szabályzó gént. Eredményeikről a bioRxivben számoltak be.
A kutatók két éven át, nagyjából 10 000-szer próbálkoztak a terv megvalósításával, végül sikeresen iktatták ki az orco nevű gént, a módosított DNS-t pedig beültették a petékbe. További sikertelen kísérletek után végül vissza tudták vezetni a génmódosított hangyákat a közösségbe.
A megfigyelések során a tudósok arra jutottak, hogy a genetikailag átszabott rovarok képtelenek voltak a kolónia többi tagja által létrehozott szagutakat követni, ehelyett saját útjukat járták. Úgy tűnt, a beavatkozás valóban óriási hatással volt az élőlények közösségére.
A Rockefeller Egyetem kutatói bíznak benne, hogy a génmódosított hangyák viselkedésének elemzése a társadalom megértésében is sokat segíthet.
