A Curiosity jelenleg a Gale-krátert, a Marson található 154 kilométer átmérőjű és körülbelül 3,8 milliárd éves mélyedést tanulmányozza – a képződmény feltehetőleg egy aszteroida becsapódásával jött létre. A jármű azért elemzi a területet, mert a tudósok szeretnék megérteni, hogy miként formálta a szél a környéket. A szakértőket különösen érdekli a kráter közepén található 5,5 kilométer magas hegy, az Aeolis Mons története.
Mivel a Mars légkörének vastagsága töredéke a földinek, így a helyi szelek messze nem olyan jelentősek, mint bolygónkon. Ennek ellenére a légmozgások át tudják alakítani a tájat, képesek az anyagot megmozgatni a hegycsúcs és a mélyedés pereme közt. A jelenséget a Curiosity mellett a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda is tanulmányozta.
Mackenzie Day, a Texasi Egyetem kutatója és az új tanulmány társszerzője szerint a szonda sokkal szélesebb képet alkothatott a Gale-kráter és az Aeolis Mons környezetéről. Az MRO-tól kapott adatokat később a szakértők összefésülték a marsjáró felszíni megfigyeléseivel.
A szakértők nem is tévedtek. Az egyik felvételen például jól kivehető, hogy mennyit mozogtak egyetlen nap alatt a széllel a helyi homokdűnék.
Egy másik képsoron hasonlóan figyelemreméltó jelenség tűnik fel, mégpedig a porördögök tánca. Az ilyen kisebb forgószelek akkor keletkeznek, amikor a talaj sokkal forróbbá válik, mint a felette elhelyezkedő levegő. A légtömeg emiatt felhevül, felszáll, a nyomáskülönbség miatt a helyére hűvösebb levegő áramlik, és létrejön a forgó tölcsér.
Ezek a porördögök aztán megfelelő szélirány esetén mozogni kezdenek a felszínen, felkapva a porszemcséket. Bizonyos esetekben egyetlen helyen akár féltucat tölcsér is kialakulhat, egy-egy porördög magassága a fél méterestől az egy kilométeresig terjed.
A Curiosity most az Aeolis Mons alsóbb lejtőinél jár, ahol bele is kezdett következő küldetésébe: a hegy északnyugati részénél található aktív dűnék vizsgálatába. Az efféle elemzések rengeteget segíthetnek annak megértésében, hogy miként változik az idő múlásával a marsi táj.
A Curiosity egyébként már korábban is készített olyan képeket, melyek azt bizonyították, hogy a vörös bolygó tája akár egy western díszlete is lehetne. Tavaly a marsjáró a földi geológiai alakzatokra meglepően hasonló formációkat fedezett fel a kráterben.
