A komodói óriásgyík a világ legnagyobb élő szárazföldi hüllője: akár 3 méter hosszúra is megnőhet, testtömege pedig a 160 kilogrammot is elérheti. Az élőlény Indonézia néhány kisebb szigetén fordul elő, élőhelyén nincs valódi kihívója, igazi csúcsragadozónak számít.
A sárkánygyík általában kisebb állatokat fogyaszt, de hatalmas méreteit, éles fogait és karmait felhasználva néha nagyobb élőlényeket, így szarvasokat, vaddisznókat vagy majmokat is elejt. Mégsem az elképesztő ereje a legfélelmetesebb fegyvere.
Az állat harapásával ezek az áldozat szervezetébe kerülnek, és lassú kínhalált okoznak.
Egyelőre nem tudni, hogy honnan is származnak a kórokozók. Egyes elképzelések szerint dögevéssel, az újabb kutatások alapján viszont a szennyezett víz fogyasztásával kerülnek az élőlény szájába.
Most szakértők egy csoportja egy ennél is fontosabb kérdésnek járt utána, mégpedig annak, hogy mégis hogyan képes a sárkánygyík ellenállni a gyilkos baktériumoknak? A George Mason Egyetem tudósai vérmintákat gyűjtöttek be az élőlényektől, hogy megvizsgálják a benne található kationos antimikrobiális peptidek (CAMP-ok) nyomait.
A fehérjetöredékek szinte minden élő szervezetben megtalálhatóak, és a veleszületett immunrendszer fontos részét képezik. A csapat korábban, még 2015-ben aligátorok vérén végzett el hasonló elemzést.
Az analízishez a tudósok egy általuk kifejlesztett technikát használtak, mellyel 48 potenciális CAMP-ot sikerült kimutatniuk. A 48 peptidből 47 származott hiszton fehérjékből, melyeknek antimikrobiális tulajdonságai régóta ismertek. Ezekből a szakértők 8-at szintetizáltak, melyeket később két ellenálló baktériumon, a Pseudomonas aeruginosán és a Staphylococcus aureuson is teszteltek.
Bár még igen keveset tudni ezekről a peptidekről, a szakértők bíznak benne, hogy a jövőben felhasználhatnák őket új, antibiotikum-ellenállás leküzdésére alkalmas gyógyszerek elkészítéséhez.
A kutatás hátránya, hogy a kísérletben vérmintából vett CAMP-okkal dolgoztak, így egyelőre nem ismert, hogy a peptideket milyen mechanizmusok hozzák létre, ahogy az sem, mi szabályozza a működésüket.
Az újabb vizsgálatok célja az lesz, hogy feltérképezzék, miért termelődnek ezek az anyagok. A szakértők annak is szeretnének utánajárni, hogy vajon más élőlényekben, így adott esetben akár az emberben is előfordulnak-e ezek a CAMP-ok.
