Egészen mostanáig a kutatók úgy hitték, hogy a félelmetes tengeri őslények, a Dinocephalosaurus nembe sorolható fajok tojásokkal szaporodtak, éppen úgy, mint távoli rokonaik, a krokodilok és a madarak. Egy 245 millió éves vemhes példány fosszíliája azonban átírhatja a tudományos elméletet.
Jun Liu, a kínai Hefei Technológiai Egyetem szakértője és az új tanulmány vezető szerzője szerint ez az első bizonyíték arra, hogy a dinoszauruszokat is tartalmazó nagyobb csoportban, az Archosauromorphában elevenszülő élőlények is akadtak.
A vemhes Dinocephalosaurus maradványait a kínai Luoping Bióta Nemzeti Geopark területén találták meg, még 2008-ban. A középső triász időszakában élő, 4 méter hosszú példány a mai Dél-Kínát borító sekély tenger vizeiben vadászott.
Az őshüllő alapvetően halakkal táplálkozott, hosszú nyakát oldalirányba, legyezőszerűen mozgatva igyekezett elkapni a zsákmányt.
Felületesen úgy néz ki, mint a legendás Nessie
– állapította meg Liu.
Egy megkövesedett embrió
A megkövesedett Dinocephalosaurus különlegességét az adta, hogy a kutatók a fosszíliában egy embrió maradványait is felfedezték. A magzat meglehetősen apró volt, mérete csupán 12 százaléka volt az anyja testhosszának. A lelet szerencsére így is elég nagynak bizonyult ahhoz, hogy Liu csapata elemezhesse az embrió anatómiáját, amely sokban hasonlított a kifejlett példányéhoz.
Annak felfedezése, hogy a magzat valóban a nagyobb élőlényhez tartozott, nem volt könnyű feladat. Először is azt kellett megállapítani, hogy az apró test a kifejlett példányon belül kövesedett-e meg, vagy azon kívül?
Másodszorra a szakértők azt fedezték fel, hogy a magzat nyaka előrefelé néz. Mivel a legtöbb tengeri ragadozó által lenyelt zsákmány – így például a vizsgált Dinocephalosaurus gyomrában azonosított félig megemésztett hal is – az ellenkező irányba néz, ez újabb bizonyíték volt arra, hogy az élőlényen belül megtalált fosszília egy embrió nyoma.
A kifejlett állaton belül nem fedezték fel a tojáshéjak nyomát, az embrió pedig sokkal fejlettebb volt, mint a lerakott tojásokban találhatóak. A szakértők szerint ezen jelek mind alátámasztják az elképzelést, hogy az érintett Dinocephalosaurus elevenszülő volt.
Az őslény a Archosauromorpha – azaz “uralkodógyík” – alosztályágba tartozott, egy olyan csoportba, melybe a dinoszauruszok és a pteroszauruszok mellett a mai madarak és krokodilok rokonai is. Korábban a tudósok nem tudták, hogy volt-e valamilyen evolúciós akadálya annak, hogy az élőlények manapság csak tojással szaporodnak. Az új felfedezés azonban rámutatott: az Archosauromorphák fejlődés során akadt olyan állat, amely elevenszülő volt.
A fosszília elemzésével a szakértők arra is találtak bizonyítékokat, hogy a Dinocephalosaurus genetikailag szabályozhatta az utódjai nemét. Az élőlény rokonainál hasonlót eddig csak a teknősöknél és krokodiloknál figyeltek meg, melyek a környezeti hőmérséklet tudják felhasználni.
Bár a felfedezés bizonyos szempontból igen meglepő, a Dinocephalosaurus mégsem az egyetlen ősi tengeri hüllő, amely elevenszülő volt. Pár éve egy olyan Ichthyosaurus fosszíliája került elő, amely a jelek szerint farfekvéses szülésbe halt bele.
