Egy új tanulmányban a szakértők a Lybia nemzetségbe tartozó rákok egy kevésbé ismert, de annál figyelemreméltóbb tulajdonságát írják le. Az élőlények különlegessége abban rejlik, hogy ollóikban egy-egy tengerirózsát tartanak – innen származik az állatok beceneve, a bokszoló, vagy pompom rák.
A kutatók azt elemezték, hogy amikor egy rák elveszti házi kedvencét, miként szerez magának újat. A tudósok többször is megfigyelték, hogy ilyenkor az élőlények más rákokra támadnak rá, majd ellopják áldozatuk egyik tengerirózsáját.
Igen fárasztó megfigyelni őket
A különleges élőlényeket még a 19. században fedezték fel, de azóta meglehetősen kevés tudományos munka jelent meg, amely az állatok előfordulását, morfológiáját, vagy éppen egyedi tengeri anemónákhoz fűződő kapcsolatukat elemezte volna.
Yisrael Schnytzert és Yaniv Gimant, az izraeli Barllan Egyetem szakértőit azonban nem érdekelték a kihívások. A kutatók oktatójukkal, Ilan Karplusszal különböző szempontok szerint vizsgálták meg a rákok és a tengerirózsák kapcsolatát. Eredményeiket bemutató tanulmányukban a központi téma a régóta megválaszolatlan kérdés áll: vajon hogyan szerzik meg az élőlények saját virágállatukat?
Az elmúlt évek során a csapat több mint száz rákot figyelt meg és gyűjtött be a Vörös-tenger sekélyebb vizeiből. Mivel a rákok csak néhány centiméteresek, ráadásul rejtőszínük miatt tökéletesen beolvadnak a környezetükbe, már a megtalálásuk is komoly kihívás volt.
A vizsgálatban minden egyes rák ollóin sikerült felfedezni a tengerirózsákat, melyek feltehetőleg egy új fajhoz tartoznak, és az Alicia nemzetségbe lettek besorolva. Figyelemreméltó, de a rendkívül tüzetes vizsgálat során egyetlen szabadon élő Aliciát sem találtak.
Éppen ezért a szakértők egy sor laboratóriumi kísérletet hajtottak végre, hogy megtudják, mégis hogyan gyűjthetik be a rákok saját virágállatukat.
Ilyet ritkán látni a természetben
A kutatók először azt figyelték meg, hogy amikor egy ízeltlábú elveszíti egyik tengerirózsáját, kettévágja azt, amelyik megmaradt. A szétdarabolt élőlény részei idővel regenerálódnak, így pár nap után két egészséges és ép virágállat fejlődik ki.
A második kísérletben egy akváriumba egy két korallal rendelkező rákot, illetve egy tengerirózsáitól megfosztott rákot helyeztek el. A “csupasz” élőlény amint megtalálta a másikat, rárontott, és levágta az egyik ollóján található virágállatot, vagy annak egy részét. Az ilyen támadások többsége sikeres volt, maguknak a rákoknak ritkán esett bántódása.
A vizsgálat utolsó szakaszában a tudósok a vadonélő rákok tengeri anemónáikból begyűjtött molekuláris ujjlenyomatokat hasonlítottak össze. Mivel egy-egy élőlény ollóin azonos genetikájú virágállatok voltak, igen valószínű, hogy a rákok természetes környezetükben is alkalmazzák a laborban megfigyelt módszert.
Az új tanulmány egy korábbi vizsgálatra épült, melyben a rákok és a tengerirózsák kapcsolatát vizsgálták. Akkor a szakértők arra jutottak, hogy az ízeltlábúak csökkentik a virágállatok táplálékbevitelét, emiatt a korallok kevésbé nőnek meg.
(Via: PeerJ, pdf)
