Rengeteg olyan élőlény él az amerikai-mexikói határ környékén, melyek előszeretettel vándorolnak egyik ország területéről a másikra. Ilyen állat a jaguár, a sivatagi vastagszarvú juh, a gyalogkakukk, az arroyo varangy, illetve a fekete foltos gőte – utóbbi két faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetettként szerepel.
Az új amerikai elnök még szerdán írta alá a fal megépítéséről szóló rendeletet. Egy közel 1 100 kilométer hosszú kerítés már így is létezik a nagyjából 3 300 kilométer hosszú határ mentén, melynek túlnyomó részét még George W. Bush idejében alakították ki.
Jesse Lasky, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója úgy gondolja, az egyik legnagyobb probléma az, hogy a 2005-ös úgynevezett Real ID Act (valódi igazolvány törvény) lehetővé tette a Belbiztonsági Minisztérium számára, hogy minden szabályozást – így a környezetvédelmi előírásokat is – megkerülve hozzon létre kerítést a határon.
A szakember szerint ez már akkor is igen aggasztónak tűnt, hiszen egy ekkora projektnek nem lenne szabad bármiféle ellenőrzés nélkül megvalósulnia.
Lasky saját elemzéseket végzett, hogy felmérje a kerítés hatásait. Tanulmányában kimutatta, hogy a már elkészült és a tervezett vonalak komolyan fenyegetik a texasi és kaliforniai partok, illetve az Arizona és Új-Mexikó, valamint a mexikói Chihuahua területeinek jellegzetes élővilágát.
Felborulhat a körforgás
A kutató kollégáival nyilvános adatbázisokat használt fel, hogy megvizsgálja, mely állatpopulációk fordulnak elő a határnál. Az elemzés után csapatával azt is ellenőrizte, hogy az érintett fajok milyen besorolást kaptak a Vörös listán.
A négy veszélyeztetett faj mellett 23 másik is nagy bajban van, mivel meglehetősen kis területen fordulnak elő a térségben.
Ha ez nem lenne elég, az élőhely kettévágása mellett az is súlyos problémát okoz, hogy az építkezésekkel az állatok számára védelmet adó növénytakaró egy része is eltűnik majd.
A fal felállítása után a veszélyeztetett állatok, valamint a kis élőhelyen előforduló élőlények a kihalás szélére kerülhetnek.
Ha a határnál található populációk eltűnnek, ezen élővilágok működőképessége csökkenhet
– állapította meg Lasky.
Ha például a jaguárok – melyek elsősorban Mexikóban élnek, de egyedszámuk növekedésével egyre több merészkedik át az Egyesült Államokba – felszívódnak, a nagymacskák zsákmányait jelentő szarvasok és kistestű disznóféle pekarik száma jelentősen növekedni fog.
Hasonló jelenség már a világ több területén is lezajlott, hiszen nem csak az Egyesült Államokban épültek az állatok mozgását is akadályozó falak. Horvátország és Szlovénia közt egy menekültek feltartóztatására létrehozott vonal a helyi szürke farkasok és az eurázsiai hiúzok életét nehezíti meg, sőt, a szakértők szerint egy nap a barnamedvéket is ellehetetleníti majd.
Az Ausztráliában az 1880-es években kialakított, 5 600 kilométer hosszú dingóellenes kerítés pedig amellett, hogy kizárta a keleti oldalról a ragadozókat, teljesen felborította a körforgást.
