Tudomány

Ősi menóra- és keresztvésetet fedeztek fel egymás mellett

Az Izraeli Régészeti Hatóság szerint közel 2 000 éves metszeteket találtak egy izraeli barlangban. A menórát, illetve a keresztet ábrázoló véset igen közel van egymáshoz, ennek ellenére a régészek úgy gondolják, a két faragvány nem egy időben készült.

A véseteket véletlenül fedezték fel azok a túrázók, akik egy dél-izraeli barlang földalatti vájataiban barangoltak. A régészek úgy gondolják, a menórát ábrázoló metszet valamikor a 2. században, míg a keresztet formázó a 4. század során keletkezett. A szakértők szerint a hétkarú és háromlábú menóra az időszámítás szerint 70-ben lerombolt Második Templomban használt hagyományos gyertyatartót szimbolizálja.

A két, egymáshoz igen közel elhelyezkedő jelkép mintha csak a zsidóság és a kereszténység rokonságára utalna.

A barlangban egyébként egyéb véseteket is felfedeztek, például egy kulcsra emlékeztető faragványt. Száár Ganor, az Izraeli Régészeti Hatóság askelóni kerületi régésze szerint a környék barlangjait egy ideje ismerik már a kutatók: Sefela területén sok renegát zsidó bujkált a Bar Kohba-felkelés után.

Ganor úgy gondolja, a menórát akkor véshették a sziklába, amikor a barlangban egy vízvezetéket alakítottak ki. A vésetet valószínűleg a helyi zsidó település egyik lakója hozhatta létre, valamikor a felkelés korában.

A keresztet később vésték, valamikor a bizánci időszak során

– tette hozzá a szakember.

A modern menórákon általában kilenc ág van, melyekből nyolc a hanuka éjszakáit szimbolizálja. A hagyományos gyertyatartók, melyek az Első- és a Második Templomban is álltak, ezzel szemben csupán hétágúak voltak – a hanuka ugyanis igazán csak a szent hely lerombolása után alakult ki.

A hétágú menóra fontos jelkép volt az ókori zsidóság számára, a szimbólum még a kóser kenyereken is megjelent, hogy segítse azok azonosítását. 2012-ben egy akkói ásatáson a régészek egy kerámiabélyeget fedeztek fel, melyen a jellegzetes gyertyatartó volt látható. A szakértők szerint a pecsét egy péké lehetett, aki a bizánci korban ennek segítségével jelölte meg a zsidó ügyfelek számára is fogyasztható termékeket.

A hétágú menóra jelét emellett számtalan tekercsben, feliraton, sőt, egy üvegedény fogóján is azonosították már.

A kőbe vésett szimbólumok azonban jóval ritkábbak. Ganor szerint éppen ezért a most felfedezett faragvány sokat segíthet megérteni, milyen is volt az élet a második században Sefela területén.

Ez az izgalmas felfedezés, amely szimbolikus módon épp hanuka ünnepe alatt lett feltárva, igazolja azokat a tudományos vizsgálatokat, melyek a település Második Templom korabeli zsidó jellegére vonatkoznak

– állapította meg a kutató.

(Via: Live Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik