A Psychological Science-ben megjelent tanulmány szerint azok, akik a tájékozódás során felismerik a dezinformációkat, később sokkal nagyobb pontossággal tudnak visszaemlékezni az eredeti eseményekre, mint azok, akik nem képesek azonosítani a félretájékoztatást.
Adam Putnam, a Carleton College szakértője és a vizsgálat vezetője úgy gondolja, eredményeik azért fontosak, mert megmagyarázzák, miért van más-más hatással a dezinformáció az emberek memóriájára.
Putnam és kollégáinak első kísérletében 72 egyetemistát vizsgáltak. Az alanyoknak hat különböző eseményről szóló diavetítést kellett végignéznie, melyek mind 50-50 képsorból álltak. A diavetítés után a résztvevőknek öt percig tartó “zavaró” feladatot kellett végeznie, majd szövegeteket kellett olvasniuk a korábban látott vetítésekről.
Bizonyos leírások azonban hamis információkat tartalmaztak. Az egyik dián például egy tolvaj volt látható, aki egydollárosok bankjegyeket talált egy autóban. Az ehhez kapcsolódó szövegekben a jelenetet három különböző módon mutatták be: az egyikben helyesen leírták, hogy a bankók egydollárosok voltak; a másodikban csupán csak annyi derült ki, hogy a pénz dollár volt; míg a harmadik típusban valamilyen hamis megállapítás szerepelt – például az, hogy a címletek húszasok voltak.
Miután az alanyok elolvasták a szövegeket, majd további zavaró feladatokat végeztek, a kutatók feleletválasztós kérdéseket tettek fel nekik, hogy megtudják, mennyire pontosan emlékeznek a vetítésekre – a tolvaj és a pénz esetében például egy igaz, és két hamis állítás közül választhattak a résztvevők. Az egyes kérdések után az alanyoknak el kellett árulnia, hogy érzékeltek-e különbségeket az eredeti képek és a leírások közt.
A vizsgálatok végére kiderült, hogy az emberek többsége a szövegekben található információkat választotta, amikor a leírásban és a diavetítésben szereplő adatok nem voltak összhangban. Ha azonban a résztvevők észrevették az eltérést, sokkal nagyobb pontossággal tudtak visszaemlékezni az eredeti képekre.
Bár a félretájékoztatás alapvetően rossz hatással volt a memóriára, a hamis állítások felismerése serkentően hatott az emlékezetre. Míg az érzékelt dezinformációkkal az alanyok határozottan jobban fel tudták eleveníteni az adatokat, addig a semleges megállapítások nem voltak hatással a memóriára.
A második, hasonló kísérletben a korábbi megállapításokat megerősítő eredmények születtek. A későbbi analízis azt is kimutatta, hogy az, hogy az egyes jelenetek mennyire voltak emlékezetesek, komolyan befolyásolta a dezinformációkkal szembeni “ellenállásukat”.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a félretájékoztatás és az emlékezet közti kapcsolat jóval összetettebb, mint ahogy korábban gondoltuk.
(Via: EurekAlert!)
