A hivatalos oxfordi szótár készítéséért és karbantartásáért felelős szervezet minden évben megválasztja az év szavát, amit persze nem csak úgy hasra ütve tesznek meg az ottani szakemberek. Azok a szavak kerülnek az intézet látókörébe, amelyeknek használata statisztikailag kimutathatóan egyre népszerűbb vagy gyakoribb. Az idei győztest leginkább a politika, a közösségi média és az összeesküvés-elméletek repítették a dobogó tetejére.
A post-truth eleve egy kötőjeles szókapcsolat, tehát grammatikailag remeg a léc, és magyarul nincs is még hasonlóan egy szóval kifejezhető verzió rá (bár már olvastuk máshol a posztigazság kifejezést, ami érdekesen hangzik, de azért még nem az igazi). A majdnem-igazság viszont nagyjából elmondja, miről is van szó, de előbb nézzük az Oxford Dictionaries pontos meghatározását:
Olyan körülményekre használható, ahol az objektív tények sokkal kevésbé fontosak a közvélemény formálásában, mint az érzelmek és a személyes meggyőződések.
Mit is jelent ez? Például itt egy cím a The Economist Twitter-csatornájáról:
Obama founded ISIS. George Bush was behind 9/11. Welcome to post-truth politics https://t.co/QYrx76krF0
— The Economist (@TheEconomist) 2016. november 1.
Nézzük csak: “Obama alapította az ISIS-t. George Bush állt a 9/11 mögött. Üdvözlünk az utólagos igazságok politikájában”. Az ilyen jellegű kifejezések láthatóan egyre gyakoribbak, amikor valamilyen eseményt egy olyan formában csomagolunk be, ami nem a részletes igazságtartalmával, hanem az ütős, érzelmekre ható “csattanójával” határozza meg sokak véleményét. És lássuk be, mostanában ömlik mindenhonnan mindenki igazsága: a kormánypropaganda, a szélsőségek, és persze a közösségi médiában is mindenkinek megvan a maga saját okossága, amit efféle módon megfogalmazva az információs gyorskajálda zabálói (tehát mi mindannyian, akiknek egyetlen hírre vagy megosztásra alig pár másodpercünk jut) sokszor azonnal el is fogadnak.
A posztigazság fogalma már korábban is létezett, először egy Öbölháborúval kapcsolatos esszéjében használta tudatosan Steve Teisch, de a nemzetközi sajtóban mostanában nagyon gyakran került elő például a Brexittel, vagy épp az amerikai elnökválasztással kapcsolatos cikkekben.
Érdekes egyébként, milyen szavak voltak még döntőben: a bohócfóbia (coulrophobia) elég meglepő, nem hittük volna, hogy ilyen fontos, de Stephen King mindenesetre biztos örül ennek. Az amerikai “alternatív szélsőséget” jelző alt-right szó is versenyben volt, valamint a Dániában használt, általános empátiát jelentő hygge is, ami szép dolog, ismerhetnék (és gyakorolhatnák) többen is.
