Biztosan hamar tönkremennek, és lassúak is! Nem csak egy átverés ez az egész? – teszik fel sokan a kérdést. Bebizonyítjuk, hogy nincs igazuk.
1. Jóval kevesebb – gyakorlatilag zéró – szennyezőanyagot bocsát ki, mint benzines, vagy dízel társai. Miért szennyezzük a környezetet, vagy égessünk el rengeteg benzint azért, hogy eljussunk A-ból B-be?
Magyarországon ez persze kissé sántít, hiszen a 2014-es adatok szerint mindössze a termelés 6,8 százaléka érkezett megújuló energiaforrásokból, 36,7 százaléka pedig nukleáris energiából, , míg a lignit és szén alapú villamos energia 14,2%-ot, a földgáz 10,8%–ot, az áramimport pedig 31,44%-ot tett ki. Európa fejlettebb országaiban természetesen jóval nagyobb az atom-, szél- illetve napenergiával termelt elektromos áram aránya, az ott élők tehát duplán fellélegezhetnek.
2. Olcsóbb a fenntartása, ami a benzinárakat szem előtt tartva óriási megtakarítást jelent, sőt, az autót bárhol feltölthetjük, ahol találunk egy konnektort – mindemellett pedig azzal a boldogító tudattal alszunk el, hogy aznap is tettünk valamit a környezetért.
Az egy kilométernyi haladáshoz szükséges áram 4-7 forinttal terheli majd az áramszolgáltatótól érkező havi számlánkat. Ugyanez az adat egy száz kilométeren hat litert fogyasztó autónál közel húsz forint.
Józsi esete
Tegyük fel, hogy Józsi mindössze a hónap húsz munkanapján, kizárólag Jászai Mari téri munkahelye és Kistarcsán lévő otthona között ingázva használja az autóját. A távolság harminc kilométer, naponta tehát ennek kétszeresét teszi meg. Húsz munkanapra vetítve a megtett út tehát 60×20=1200 km.
Ha Józsinak benzinnel haladó autója lenne, 1200×20=24000 forintot húzna ki a zsebéből.
Józsi azonban okos, így egy szagtalan, majdnem némán suhanó elektromos autóval közlekedik, ami mindössze éjszakai árammal töltve 4800, csak nappali árammal pedig 8400 forintot jelent a havi kiadások oszlopában, de ez a munkahelyi töltő használatával ez az összes is töredékére faragható.
3. Kisebb a kötelező szervízköltség és a meghibásodás esélye, mive kevesebb a mozgó alkatrész, egy-egy akkucella esetleges tönkremenése pedig mindössze tízezer forint körüli összeggel rövidíti meg a tulajdonosát.
Emellett alig kopnak a fékek, hiszen a lassításhoz szükséges munka jelentős részét nem a fékbetétek, hanem a motor végzi.
4. Olcsóbb éves biztosítási összegek, sőt, a tisztán elektromos (nem hibrid) autók tulajdonságainak nem kell gépjárműadót, regisztrácós adót és céges vásárlás esetén cégautó adót fizetniük.
5. Benzines társaiknál nyolcvan százalékkal kevesebb hőt termelnek – A hagyományos autók által a nagyvárosokban okozott hősziget-effektus ereje az elektromos autók elterjedésével csökkenthető lenne, így a városmagok nem válnának pokolian forróvá a kánikulában, nem beszélve arról, hogy a környék légkondicionálói is kevesebb munkát kapnának
6. Az utcai töltőállomás egyben parkolóhely is
7. A közvélekedéssel ellentétben az elektromos autók nem lassúak, és nem kell őket félóránként tölteni. A kisebb erőforrással szerelt autókkal is megtehetünk legalább száz kilométert (autópályán, kánikulában, bekapcsolt légkondival), de kényelmes autózással, illetve erősebb akkumulátorral szerelt autókkal ennek akár két-háromszorosa is elérhető. Gyorsulásukkal sincs gond, játszva tartják a városi tempót, óránként minimum 140-150 kilométeres végsebességük pedig az autópályán haladáshoz is elég. Van, akinek azonban semmi sem elég: a Tesla például 700 ló erejét pakolta a P85D-be. Félelmetes!
8. A dugódíj esetleges bevezetése után is ingyenes lesz a behajtás a Belvárosba, sőt a hangtalanul közlekedő autósok buszsávot is használhatják, kikerülve a reggeli, vagy munkanap végi dugókat