Mindeddig a legátfogóbb jelentés készült a vadon élő állatvilágra leselkedő emberi veszélyekről: a Londoni Zoológiai Társaság (Zoological Society of London) a Természetvédelmi Világalappal (WWF) karöltve kifejezetten vészjóslóan festi le a helyzetet. Statisztikáik szerint 1970 óta 58 százalékkal kevesebb vadállat él a bolygón, de a csökkenés aránya 2020-ra elérhető a 67 százalékot is.
Sajnos az nem újdonság, mi okozza mindezt: többek között a környezetszennyezés, a természetes élőhelyek szűkülése, valamint a legtöbb esetben illegális, vagy kontroll nélküli vadászat. A folyamat gyakorlatilag minden élőhely-típus esetében ugyanarra mutat, egyforma veszélyben vannak a tengerek, édesvizek, erdős és hegyes területek állatai.
A kutatásban 3700 gerinces állatfaj 14 ezer különféle populációjának változásait követték figyelemmel, és egyértelműen láthatóak a legfontosabb veszélyforrások, és sajnos az is egyértelmű, hogy
A jelentésben kritikus hangon fogalmazzák meg, hogy a globális klímaváltozás mellett az állatvilág drámai fogyatkozásával járó jelenlegi korszakot nyilvánítsák új földtörténeti kornak: az antropocén szakasz az, amelyben már az ember alakítja a Földet. Az állatvilág ritkításáért arányaiban az alábbi tevékenységek felelősek:
- az élőhelyek zsugorodása a mezőgazdaság, a települések térnyerése, a közlekedés sűrűsödése, a fakitermelés növekedése miatt, a szárazföldnek már csak 15 százaléka számít olyannak, ahol az állatvilág még valamelyest biztonságban élhet;
- a szabályozás nélküli, illetve sok esetben teljesen illegális vadászat és orvhalászat, melynek következtében például több mint 300 emlősfaj került kihalás szélére azért, mert még mindig húsukért vadásszák őket;
- az ipari forrásokból származó és “hagyományos”, lakossági szintű környezetszennyezés, amely különösen pusztító a tengerek kémiailag sokkal érzékenyebb közegében;
- a fertőzések és a vadon élő állatok közé visszaszivárgó “civilizációs betegségek”, mint amilyen a hobbiállatok által terjesztett, kétéltűenre halálos gombafertőzés;
- a permetezőszerek, állatvédő és egyéb vegyi anyagok: Indiában például az elmúlt húsz évben hihetetlenül felgyorsult a keselyúk pusztulása a szarvasmarhák eledelébe kevert álltgyógyászati szerek miatt.
A kutatásban résztvevők szerint az emberiség egyszerűen képtelen észrevenni, hogy jóval több történik ezáltal, mint az, hogy valahol egy távoli erdőben vagy tegnerben kevesebb lesz a vadállat. Az ember még mindig a földi élővilág egyik, de nem egyetlen és a többitől függetleníthető szereplője, a természet része. És függünk is a természettől, az élelmiszerellátástól a tiszta levegőn át az életünkben használt alapanyagokig, ezért nagyon megérezzük majd, ha magunk körül eltúlzott gyorsasággal kiirtunk minden más élőlényt.
Azért kis győzelmek is akadtak, például újra növekedésnek indult egyes veszélyeztetett tigrisfajták, az európai hiúzok, valamint az eddig kritikus kategriába tartozó óriáspandák száma is.
