Valószínűleg azt már minden kutya- és macskatartó tudja, hogy kis kedvenceik is álmodnak. Ilyenkor készülnek az internetet elárasztó videók arról, ahogy alvás közben járnak a mancsaik, mintha futnának, esetleg vicces hangokat adnak, vagy más módon jelzik, hogy ők most épp az álomvilágban nagyon dolgoznak valamin.
Dr. Deirdre Barrett, a Harvard Medical School evolúciós pszichológusa szerint pontosan ugyan sosem tudhatjuk meg, mi történik az állatok álmaiban, hiszen egyrészt még saját álmodásunk pontos lényegét sem értjük teljesen, másrészt egy macskától vagy kutyától meg se tudjuk kérdezni, mit tapasztalt. Ennek ellenére következtetni és korábbi tapasztalatokra hivatkozni lehet, ezért sejthető, miről álmodnak házi kedvenceink. Viszont léteztek és léteznek olyan kísérletek, amelyek megpróbálták más módokon kideríteni, milyen folyamatok játszódhatnak le az állatok agyában az álmaik közben.
Az egyértelműen megállapítható, hogy az emlősök az alvásciklusok tekintetében hasonlóan működnek, mint az emberek: vannak mélyebb és sekélyebb alvás-szakaszok, ugyanúgy megfigyelhető náluk az aktív álmodással leginkább összekapcsolt REM (Rapid Eye Movement, azaz folyamatos szemmozgással járó) állapot is.
Még az 1960-as években volt egy (egyébként elég kegyetlen) kísérlet, melyben macskák agyának egy részét eltávolították – azt a területet, amely megakadályozza, hogy alvás közben jelentős mértékben mozogjon a test. Ezek az állatok az álmodó alvásszakaszokban felálltak, támadó mozdulatokat végeztek, fújtak, és összességében egyértelműen vadászatot imitáltak.
A kutyák eleve többet mozognak álmukban, gyakran láthatjuk, ahogy futás-szerűen mozognak a lábaik, de szinte sosem látható rajtuk semmilyen agresszív kifejezés, ebből inkább az látható, hogy valami pozitív, jó kedvvel végzett aktivitásról álmodnak.
Persze ez így nagyon sarkos megfogalmazás, de Dr. Barrett szerint valami hasonlót kell elképzelni. Ahogy az emberek is olyasmikről álmodnak, amik napközben történtek velük (csak mivel bonyolultabb gondolkodásúak, ezért gyakran nagy időbeli szórással, sok absztrakt elemmel és képzelgéssel megfűszerezve), az emlősök is a napi rutinjuk elemeit építik az álmukba. Mivel a kutyák háziasítása sokkal inkább az “ember mint egyszerre szeretett és félt falkavezér” elv alapján történt, náluk sokkal erősebb a gazdifüggés, elnyomottabb a vadászösztön és az agresszió.
A macska viszont, ahogy Kipling kis novellája (A magányosan sétáló macska) és még egy csomó másik mese és tudományos anyag is bizonyítja, sokkal inkább egy félig háziasított, független kis élőlény, egy háztartásokba beédesgetett vadállat. Épp ezért náluk sokkal több gondolat szól a vadászatról, prédaszerzésről, ami így hangsúlyosabban megjelenik az álmaikban is.
Más állatok is hasonlóan a napi rutin alapján álmodnak: egy 2001-es kísérlet szerint a laboratóriumi patkányok a labirintusról, míg a zebrapintyek az éneklés gyakorlásáról. Azok a gorillák, akiket sikeresen tanítottak jelnyelvi beszédre, egyértelműen elmondták, hogy éjjelente konkrét eseményekről álmodtak, egyikük az anyja megölését is többször újra átélte rémálom formájában.
